Kenderesi Mihály (felső-szálláspataki),
kormányszéki tanácsos, K. Mihály megyei táblabiró s kir. perceptor és Rusori Kata fia, szül. 1758. nov. 17. Felső-Szálláspatakán (Hunyadm.); 1766-ban Enyedre vitték iskolába az ottani ev. ref. collegiumba, még pedig, mint maga írja, lóháton. 1778-ban néhány hónapig Szebenbe, onnét Marosvásárhelyre ment protonotáriára; 1781. cancellistának esküdött fel Szebenben; 1784. a Hóra-lázadás alatt testvéreivel együtt az atyai házat megvédték. 1786-ban a német nyelv megtanulása végett Pozsonyban, Bécsben, Pesten járt; az év végén visszatért és elfoglalta a megyénél hivatalát mint levéltárnok; 1787. máj. 1. actuáris, máj. 21. aljegyző, nov. 1. főjegyző lett. 1791-ben Hunyad vármegye részéről követül küldetett az erdélyi országgyűlésre, nyomtatásban is megjelent utasítással, melyet maga készített. 1792-ben főbirónak választották és ismét kiküldötték követnek; ékesszólásával megnyerte a közfigyelmet és 1793-ban kormányszéki titkárrá neveztetett ki. Barátságban élt az akkor irókkal, mint Virág, Kazinczy, Gyöngyösi, Aranka, Sombori László s másokkal. Neje 1802-ben elhalálozván, miután gyermekeiről már gondoskodott, a tudós Pataki Sámuel orvosnál töltötte özvegysége hat évét és kizárólag a tudományoknak élt. 1807-ben újra megnősült; 1809-től a nemesi felkelés és pénzváltozás tekintetéből mint kormányszéki követ többször küldetett az országgyűlésre s az erdélyi kir. főkormányszék valóságos belső titkos tanácsosa lett. Az ev. ref. főconsistoriumnak is többször elnöke volt. Midőn a kolozsvári nemzeti szinház talapkövét báró Wesselényi Miklóssal letették és az elkészült, mint országos biztos buzgó támasza volt a magyar szinművészetnek. Az irodalomnak is nagy pártfogója volt; segítette Kőrösi Sándort ázsiai útjában; buzdította az írókat, azok munkáinak kiadási költségeihez hozzá járult; levelezett Kazinczyval, Virággal, Thaiszszal sat. Meghalt 1824. ápr. 26. Kolozsvárt.
Munkái:
1. 1790. Böjtmás havának 22. napján nemes Zaránddal egyesült Hunyad vármegyéknek Közönséges gyűlése mélt. b. Jósika Antal úr praesidiuma alatt...
2. Déván 1790. szent Iván havának 2. napján nemes Hunyad vármegyének ... közönséges gyűlése... (Mindkettő az országgyűlési utasítást is foglalja magában).
3. Ártatlan erkölcsű és szelíd jó lelkű, néhai kedves élete párjának, Balia Rebekának, áldott emlékezetére. Kolozsvár, 1802. (Neje emlékezetére írt versek.)
4. Egy nemes vetélkedés. Mélt. gróf camerarius és gubernialis consiliarius Bethleni Bethlen Gergely ő nagyságához intézve, Kolozsvár, 1803. (Gyöngyösi János beszédével és Sombori László költeményével együtt.)
5. A tudomány és virágzó nemzeti nyelv hazánk boldogságának talpkövei. U. ott, 1805, (Buczy Emil és Sombory László költeményeivel.)
6. Nagyérdemű s.-pataki professor Nagy Ferenczhez válassza Kenderesi Mihálynak a Kozon és Lysimach aranyokról. U. ott, 1812.
Levelei Kazinczy Ferenczhez: Kolozsvár 1810. okt. 6., 1811. decz. 1., 1812. aug. 24., 1813. márcz. 20., ápr. 30., június 26., aug. 24., 1814. aug. 26., 1816. jan. 9. és év n., decz. 24. (Figyelő I. és XIX. kötetében.)
Arczképe: rézmetszet, metszette Farkass F. Pesten a Tudományos Gyűjtemény 1824. XI. kötetében.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1824. I. 39. sz.
M. Kurir 1824. I. 38. sz.
Tudom. Gyűjtemény 1824. IX. 121., 1824. XI. arczk.
Sas 1831. I. 133. l.
Kazinczy Ferencz, M. Pantheon 386. l., Erdélyi Levelek (Nemzeti Könyvtár XII., XXXVI.) és Levelezése III. Bpest, 1892.
Petrik Bibliogr. I. 587., II. 362. l.