Kempelen Farkas (kis-magyari),
kanczelláriai tanácsos, K. Engelbert cs. kir. kamarai udvari tanácsos fia, szül. 1734. jan. 23. Pozsonyban; a bölcseletet és jogot Győrött és Bécsben tanulta; szép tehetségei miatt a Mária Terézia törvénykönyvének németre fordítását ő reá bízták, mit az uralkodó megelégedésére elvégezvén, a m. kir. kamarához fogalmazónak neveztetett ki; már 1760-ban titkár, 1770-ben tanácsos és főügyigazgató volt. A budai királyi palota építésének igazgatója volt. A bánságot a zsiványoktól megszabadította s ott több telepítvényt eszközölt és e munkájáért ezer forint fiztést nyert; ezt ugyan II. József császár alatt több nyugdíjasokkal együtt elvesztette, de 1786-ban az egyesült magyar és erdélyi kanczelláriánál tanácsossá neveztetett ki; e hivatalát 1798-ig vitte, midőn 43 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Meghalt 1804. márczius 26. Bécsben. Családja Mária Terézia alatt magyar nemességet nyert. Beszélt magyarul, németül, francziául, olaszul, angolul és latinul; tudott, a menynyire szüksége volt, tótul és ruménül is. Tehetségét főleg a természettanban, erőműtanban és gépészetben tüntette ki. A schönbrunni cs. kertben a vízmű szintén az ő leleménye. Legnevezetesb találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben talált fel; a gépben állítólag egy ember volt elrejtve, ki a gépet mozgatta; K. bemutatta gépét Angol- és Francziaországban is; 1822-ben a gép Párisban még megvolt, állítólag 1854-ben Philadelphiában elégett. (Leírása megjelent a Leipziger Magazin für Naturkunde Mathematikund Oekonomie 1784. évfolyamában és a Nyelvtudományi Közlemények VIII. kötetében. Pest, 1870.; itt van elősorolva a teljes irodalom és a különböző theoriák is.) Volt egy beszélőgépe is, melyet 1778-ban talált fel.
Munkái:
Mechanismus der menschlichen, Sprache nebst der Beschreibugn seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791. (Born arczk. és 27 rézmetszetű táblával. Ugyanez francziál u. ott, 1791.)
Atempt to analyse the automaton chess player. London, 1821.
Színműveket is írt: kettőről perseus und Andormache, dráma; die wohlthätige Unbekannte, Wurzbach emlékezik; Das zauberbuch cz. 1 felv. vígjátéka és egy kötet költeménye Kempelen Béla birtokában van.
A rézmetszésben is járatos volt; Wurzbach két rézmetszetét említi.
M. Hirmondó 1782. 718-749. l.
Windisch, Karl Gottlieb v., Briefe über den Schachspieler des Herrn von Kempelen. Pressburg, 1783.
Bécsi M. Mercurius 1794. 103. sz.
Zetischrift von und für Ungarn 1804. 313., 322. l.
annalen der Literatur und Kunst, Wien, 1804. Intelligenzblatt 18. sz.
M. Kurir 1804. III. 34. sz.
Ladvocat Historiai Dictionariuma. Pozsony, 1809. VIII. 12. l. (Mindszenti Sámuel.)
Kölesy és Melczer, Magyar Plutarkus III. 195. l.
Közhasznú Ismeretek Tára VII. 146. l.
Pozsony és Környéke 191. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon. wien, 1864. XI. 156-163. l. (hol az életére s gépeire vonatkozó teljes külföldi repertorium van.)
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnap Ujság 1894. 4. sz. (Sakkjátszó gépe három rajzával.)