Kemény József, (magyar-gyerő-monostori gróf),
kincstári titkár és kitünő régiség- és történetbúvár, gróf K. Farkas és gr. Batthány Teréz fia, szül. 1795. szept. 11. Gerenden; 1827-ben kincstári titkár lett Nagy-Szebenben; de ezen hivataláról lemondott és 1831-ben mint Alsó-Fehérmegye követe az erdélyi országgyűlésen az ellenzék soraiban foglalt helyet, hol később is megjelent az 1837., 1841. és 1846. országgyűléseken mint kir. hivatalos; de nemsokára a politikai harczok zajos teréről munkás magányba vonulva, egészen kedvelt tudományának, kisebb hazája, Erdély történelme s régiségei búvárlatának szentelte minden idejét. A m. tud. akadémia 1831. febr. 17. levelező s 1844. decz. 24. tiszteleti tagjává választotta (1847. máj. 14. a bécsi tudom. akadémiának is tagja lett). Mint politikus 1846-ban az erdélyi országgyűlésen a conservativ párthoz lépett át. A szabadságharcz alatt tagja volt a debreczeni felsőháznak is; de ott soha nem nyilatkozott. Később, midőn az ország új rendeztetése megindult, Erdély részéről bizalmi férfiunak hivatott fel Bécsbe s azóta ott lakott. Meghalt 1855. szept. 12. gerendi jószágán. A m. tudom. akadémiában 1860. okt. 12. Mikó Imre gróf tartott fölötte emlékbeszédet. Gazdag s nagybecsű könyv- és kézirattárát és oklevélgyűjteményét már az 1841. erdélyi országgyűlésen az erdélyi múzeum alapítására ajánlá fel és e nagy tudományos kincs most az erdélyi múzeum legfőbb dísze. Fiával K. Farkassal az ifjabbik grófi ág kihalt.
Czikkei a Tud. Gyűjteményben (1829. VII. Kolosvári Phönix, 1830. IV. Heraldikai értekezés a magyar-gyerő-monostori Kemények czímerében lévő szarvasrúl, VII. Hameln varosa elveszett gyermekeiről és az erdélyi szászok ebbéli eredetéről való mesének rövid litteraturája, 1840. Végső szavam Henrik portugaliai gróf ügyében); a Transsylvaniában (I. 1832. Chronologische Darstellung des Handels und der Industrie in Siebenbürgen unter der Regierung österreichischer Fürsten, 1855. 25. sz. Ueber Siebenbürgens Alterthümer); az Árpádiában (Kassa I. 1833. Szent-Léleki vár emléke, Gerliczyek, nemágozati értekezés, Kazinczy Ferencz, II. 1835. Bujdosó II. Rákóczy Ferencz és Vay Ádám szomorú emléke, Nagy Teleki Mihály emléke, Szent Léleki vár további emléke, III. 1838. Erdélynek a mohácsi ütközet előtt való befolyása a magyarországi törvényhozásba és ebéli hajdani függéséről, I. Apafi Mihály időkora eredeti levelekben); a Szemlélőben (1836. A szépnem legjelesbjeinek Csarnoka: Losárdi Susanna satb.); a Nemzeti Társalkodóban (1851. 5. sz. Bethlen Gábor honi fejedelmünk nemzetségéről, 9. sz. Balika vára nevezetéről); a Tudománytárban (VIII. 1844. Régi magyar költészet); a Kurz Magazinjában (I. 1844. Offenes Bekenntniss meiner Ansichten über das Schreiben einer Geschichte Siebenbürgens, Ein Bruchstück über Johann Michael Brutus und über den Werth seiner ungarisch-siebenbürgischen Geschichte, Kritische Beurtheilung jener angeblich römisch-dacischen Münzen, deren Beschreibung und Abbildung im Archive des Vereins für siebenb. Landeskunde der Publicität übergeben wurde, Die Stiftungen des Auslandes für die dort studierende Jugend Ungarns und Siebenbürgens, Das älteste Stadtsiegel von Kronstadt, egy rajzzal, Ueber das in der Diplomatik des Auslandes und Ungarns mit Inbegriff Siebenbürgens erscheinende älteste Linnenpapier, papirjegyrajzokkal, Eine päpstliche Bulle Eugens IV. an die ungarische Königin Elisabeth und eine mit dieser Urkunde in Verbindung stehende Urkunde des Kolos-Monostorer Convents in Siebenbürgen 1439., kőnyom. hasonmással, Die ältesten Papiermühlen des Auslandes, Ungarns und Siebenbürgens und die Papierzeichen der beidenletzteren aus gleichzeitigen Urkunden erwiesen und insbesondere der Stadt Kronstadt gewidmet, 18 papirjegy. kőny. rajzával Archivarische Nebenarbeiten, 12 kisebb történeti értekezés, Ueber J. K. Scullrs Umrisse und kritische Studien zur Geschichte von Siebenbürgen 1840., Ueber die Entstehungszeit der ungarischen Komitate in Siebenbürgen, Diplomatischer Beitrag zur Geschichte der Gefangenschaft des Johann Hunyadi, egy oklevél hasonmással 1450., Das Treiben der Machte europa's in den Jahren 1624, 1625 und der fürst von Sibenbürgen Gabriel Bethlen, Kritische Bemerkungen über folgendes Werk: Geschichte des Kronstädter Gymnasiums vonJoseph Dück 1845., II. 1846. Ueber das Bithum und das Franziskanerkloster zu Bakov in der Moldau, Archivarische Nebenarbeiten, 6 kisebb tört. értekezés, Der Siebenbürger Landtag zu Hermannstadt im J. 1494., kőny. hasonmással, Charakteristische Parallelen über die fast gleichzeitige Entstehung des constitutionellen Wesens in Ungarn, Deutschland, Frankreich, England und Spanien, Heinrich von Valois und Stephan Bathori, Ob man die Ansiedelung der Szekler in ihren dermaligen Wohnsitzen schon in das IX. oder erst in das XII. Jahrhundert versetezen müsse?, Ueber die ehemaligen Knesen und Kenesiate der Walachen in Siebenbürgen, Bruchstück aus der Geschichte der vaterländischen geistlichen Zehnten mit besonderer Bezugnahme auf unsere Walachen, K. magyar kéziratából ford. Giesel János György, Die Verkettung des einstens in Deutschland und Siebenbürgen in der Gestalt eines angeblichen Krypto-Socinianismus nicht lange bestandenen, sogennanten Judaismus) az Archiv des Vereins für die siebenbürg. Landeskundeban (N. F. II. 1854. Drei Briefe an einen Freund über Michael Csáky, den vielvermögenden Kanzler in Siebenbürgen zur Zeit des jungen Königs Johann Sigismund); az Uj M. Muzeumban (1854. A nagy-köpcsényi Listi család eredete, növekedése és hanyatlása, Mikó-Ujvár emléke, Bonfinius élete és munkái. Az állítólag 1553-beli székely krónikáról, 1561. és 1562-beli titkos működések Erdélynek Magyarországhoz való visszakapcsolása iránt, II. Rudolf császár és Báthori Zsigmond közti 1594-beli titkos követségek, Báthori Zsigmondnak Maria Christierna fejedelem-asszonynyal házasságát érdeklő okmányok, 1855. Báthori Zsigmond és II. Rudolf császár közötti egyezés Erdélynek átadása iránt, Erdélynek 1598. és 1599-beli eseményeit felvilágosító okmányok, Báthori István erdélyi fejedelem s lengyel király mint a katholicismus pártolója, Erdősi János élete saját munkáiból merítve, Szalárdi János a történész, Erdélyi tudományos igyekezetek, 1856. Bethlen Gábor jelleme egykori vélemények szerint, 1616. és 1619. levelei, Adatok Szacsvai Sándorról és a Hora dolgokról. Mike Sándor Benkő Józsefet és a Horavilágot illetőleg, 1857. Budai Simon magyar verselő 1518-ban és Erdélyi Miksa indiai utazónk 1519., Verbőczy István emlékezete. A velenczeiek által elfoglalt részei Magyarországnak, Id. Perényi Gábor emlékezete 1509-1512-ből, Erdélyi költők a XVI. század második tizedében, Hazai tudósításaink a XV. század végén és a XVI. elején, Magyar irodalmi berek: 1480. jóslat Magyarország jövendőjéről, Laki Thuz Jánosnak velenczei emléke 1486-ról, I. Mátyás idejebeli egy magar költőnek emlékezete, Magyar és erdélyi nyomdászok külföldön 1472-94. s a budai könyvárusok 1481-1425., Szász-Sebes XV-ik századbeli tanodája, török általi ostroma és történetírójának emlékezete, A Dózsa-pórhad egykori emlékezete, 1858. Sylvester János, Egy adatka erdélyi szászainkról, Istvánfi Pál halotti emlékezete, Verancsics Antal Magyarországnak és régi szokásainak leírása 1573-ból, A szombathelyi zsinat és akkori jezsuiták 1579-ből, Wagner András, A mohácsi ütközet egykorú emléke, Mátyás király könyvtára, Georgievics Bertalan XVI-dik századbeli orientalistánk, Oláh Miklós, 1859. Ecsedi Báthori István 1586-ból, Draskovics János és neje 1610., Id. Rákóczi György 1627., Prágai András panasza nemzetéről, Ifj. Perényi Gábor és neje 1637., Fröhlich Dávid és némely nevezetesb egykorúi 1639., Magyarország siralmas állapota 1641-ben, Bedegi Nyáry Bernát 1649., A magyarok külföldieskedési hajlamai 1655., Batthyány Ádám 1654., II. Rákóczi György havasalföldi győzödelme, Wesselényi Ferencz és előde 1655., Szenczi Molnár Albert, 1860. I. k. Selyei Balogh István 1655., Lónyai, Báthori, Varkucs család származása és Lónyai Zsuzsánnának emlékezete 1655., A lengyelek ellen 1657-ben viselt háborúnak veszélyes napjai, A Bocskai család nem-ágozata s Bocskai István fejedelem 1659., Rhédei Ferencz fejedelem és kora 1664., II. Balassa Bálint és elődei 1675., Egy pár adat Kertész Ábrahám nyomdászról, Wesselényi Pál, Szőnyi Nagy István és az 1670. vallásüldözések 1675. emlékezete, II. k. Melotai Nyilas István 1680., Csuzi Cseh Jakab 1682., Lisznyai Kovács Pál, Bercsényi Miklós 1685., Szatmárnémeti Mihály 1686., I. Apafi Mihály 1690., Egy adat szellemi állapotainkról a XVII. század végén, Apor István 1695., Pápai Páriz Ferencz); a Pester Lloydban (1855. 128., 180., 228. sz. Die Hornyaken und ihre Heiraths-Zeremonien); a M. Tört. Tárban (III. 1857. Mihály vajda jelleme.)
Munkái:
Notitia Historico-diplomatica archivi et literalium capituli Albensis Transsilvaniae. Cibinii, 1836. két kötet. (I. Historia archivi... II. Notitia literalium...)
Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens. Herausgegeben... Klausenburg, 1839. Két köt. (Nagyobbrészt K. munkáival.)
Erdélyország Történetei Tára egykorú s magyar nyelven készített történetiratok-, levelek-, országgyűlési végzések- és törvényczikkelyekből. Kolozsvár, 1837., 1845. Két kötet. (Kiadta nagy-ajtai Kovács Istvánnal együtt; br. Kemény József kiadásai: I. 1540-1600. Mindszenthi Gábor naplója. Gálfi János önéletirata, Bors János krónikája s oklevelek, II. 1566-1613. Borsos Tamás naplója, itinerariuma s oklevelek.)
Történelmi és irodalmi kalászatok. Kiadja Toldy Ferencz. Pest, 1861. (Történelmi s irodalmi berek II. br. K. J.-nek a M. N. Múzeumban 1857-60-ban megjelent czikkei.)
Levelei nagy-ajtai Kovács Istvánhoz, Gerend, 1837. márcz. 28. és 1839. jan. 3. (Élet és Irodalom 1884. 19. sz.)
Kéziratgyűjteménye: eredeti oklevélgyűjtemény a XII-XVI. századból; oklevélmásolatok 13 ívrét és 30 4-rét kötetben; a magyarországi s erdélyi levéltárakban levő oklevéljegyzék és kivonatok négy 4-rét köt.; 3426 eredeti levél 1526-tól a legujabb korig; békekötési oklevelek, egy ívrét kötet; egykorú történeti levelek másolatai, 12 4-rét kötet; történeti kéziratok, naplók sat. nagy gyűjteménye; 117 erdélyi országgyűlési törvényczikk sat. egy ívrét kötet; országgyűlési törvényczikkek 1586-1645-ig I. Rákóczy György aláírásával. Kiadatlan munkái: I. Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos korabeli levelek; Erdélynek XVI. századbeli országos végzései; az oklevelek papirosának belső vízjegyei azok valóságának kiismerése végett 1308-tól 1799-ig, két kötet és ehhez adalék 800 vízjegygyel; Erdélyt illető közjogi értekezések, 43 ív részben latinul írva; Krónosz, erdélyi történeti zsebkönyv 312 lap; Diplomatikai lapok régi honi szokások, törvények és történetek magyarázatára 298 lap; a XVI. század reformátorai Svájczban, Angliában, Franczia- és Németországban; Historiai emlény cz. zsebkönyvhöz 30 ívnyi kész czikkanyag; 11 ritkább könyv ismertetése; A zsidók története Erdélyben; De jure cleri Transylvanici; számos erdélyi nemzetség történetei sat. Kiadott és kiadatlan művei megközelítik a 7-800 ívet; kútfőgyűjteményei meghaladják a 12 ezer darabot.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 54. l.
Kővári László, Erdély nevezetesebb családai 148., 149. l.
1855: M. Sajtó. 90. sz. (Vass József), Budapesti Hirlap 846. sz., Uj M. Múzeum I. 148., 185., 305. l., Transsilvania 14. sz., Blätter für Geist. Gemüth u. Vaterlandskunde 2. sz., Oesterr. Blätter 43. sz. Pesti Napló II. 86. sz., 1860. 238., 239. sz. (Mikó Imre gróf emlékbeszéde).
Vasárn. Ujság 1857. 30. sz. (Siremléke felavatása.)
Danielik M. Irók II. 140. l.
Délibáb nagy Naptára 1858. 77. l. arczk és siremléke.
M. tud. akadémia Évkönyve. Pest, 1860. X. 1. (Mikó Imre gróf emlékbeszéde.)
Századok1871. 350. l.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II.
Figyelő 232. l. (gr. Mikó Imre levelei s K. gyűjteménye).
M. Polgár 1881. 57. sz. (K. halálának 25. évfordulója.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr. és gyászjelentés.