Kemény János, (magyar-gyerő-monostori báró),
val. belső titkos tanácsos és országgyűlési képviselő, br. Kemény Sámuel fia és br. Kemény Zsigmond író s publicista testvéröcscse, szül. 1825-ben Puszta-Kamaráson (Kolozsm.). Átvéve az apai birtokot, rendbe szedte családja szerény vagyonát és e mellett buzgó részt vett Kolozsmegye közgyűlésein. 1878-ban a kolozsi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek; ugyanekkor a szabadelvűpárt tagja s a ház alelnöke lett. Az 1884-87. országgyűlésen a dicső-szent-mártoni és utoljára a tekei (Kolozsm.) kerületet képviselte. Különösen, ha az erdélyi részek nagyobb érdekei forogtak szóban, mindig fölszólalt és főleg a kataszteri enquétek ülésein tett bizonyságot képzettségéről. 1884-ban belső titkos tanácsos lett. A Kisfaludy-társaság alapítói s pártolói közt foglalt helyet. A szerény, nyájas, de férfias és komoly férfiú, kiváló egyéni tulajdonainál fogva, annyira megnyerte az erdélyi köznép és még a ruméneknek is bizalmát, hogy Puszta-Kamaráson megválasztották községi jegyzőnek, majd birónak. Szeretett fivérének Zsigmondnak, midőn ennek fényes szelleme elhomályosult, utolsó éveiben ő nyujtott menedéket és gondos ápolást, munkáinak kiadására pedig alapítványt tett. Meghalt 1896. márcz. 26. Budapesten.
Czikke a Koszorúban (V. 1881. Adalékok Petőfi Sándor életrajzához.)
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1881-84. IX. Uzsora és káros hitelügyletek satb.)
Vasárnapi Ujság 1878. 52. sz. arczk., 1888. 48. sz. arczk., 1896. 13. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1880. 4. sz. arczk.
Szabadelvűpárti Naptár 1884. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 252. l.
Budapesti Hirlap 1896. 86. sz.
Nemzet 1896. 95. sz. (Jakab Elek.)