Kemény István (magyar gyerő-monostori báró),
főispán és képviselő, br. K. Simon táblai ülnök és Teleki Anna grófnő fia, szül. 1811-ben; Nagy-Enyeden végezte iskoláit; a régi magyar erdélyi aristocratia tiszteletre méltó typicus alakja; (tetteiről több adomát jegyeztek fel a lapok); 1834-től az erdélyi hazafias ellenzék egyik buzgó tagja, valamennyi erdélyi országgyűlésen és az unió óta a budapestieken mint Alsó-Fehérmegye egyik követe folytonosan részt vett. Az 1848-49. években Alsó-Fehérvármegye főispánja volt. Enyed elpusztulása napjaiban, miután nejét biztos helyre vezette, megjelent a duló oláhok ezrei közt és rettenthetlen bátorsággal mentette meg számos magyar életét és csak a legnagyobb merészséggel tudott keresztül törni a bősz tömegen. Kifosztatva családi kincsei- s emlékeiből, az oláhoknak megbocsátani soha nemtudott; egyébiránt maga volt megtestesült emberszeretet és jótékonyság; e mellett kitünő jó gazda, az oláhoktól feldúlt birtokait a szabadságharcz után értelmesen és gondosan rendezte s azokat újjá teremtette. Ő volt az első erdélyi birtokos, ki 1834-ben váltógazdaságot létesített és különös gondot fordított a szőlőmívelésre; nagy áldozattal ültette el és tartotta fenn terjedelmes rizling szőllőtelepeit, hol a viklághírű csombordi rizling termett. A nagy-enyedi s gyula-fehérvári ev. ref. Bethlen főiskola főgondnoka volt; ezen collegiumra sokat áldozott és sok jót tett a Budapesten tanuló szegényebb ifjakkal. Meghalt 1881. szept. 14. Csombordon (Alsó-Fehérm.)
Czikke a Kertész Gazdában (1867. Borkóstolás a Dunán innen.)
Munkái:
Fekete könyv. Br. Kemény István emlékiratai 1848-49-ben. Közli K. Papp Miklós az eredeti kéziratból (Történelmi Lapok 1876. 48-53. sz. Ebben németül leírta az álala gúnyosan rómaiaknak nevezett gyermekgyilkoló s rabló hősöknek megyéjében elkövetett kegyetlenségeit. K. bemutatta hg. Schwarzenberg katonai kormányzónak; a herczeg elkomorodva olvasta el e lapokat; de tanúságot tudott vonni belölük és ismerni tanulta azon férfiakat, kiket akkor decoráltak az 1848-49. érdemeikért. Midőn Axente Sever 1895. április 9. Brassóból a Gazetta Transilvanieiben leírta s mentegette a saját és Janku Avram tetteit, feleletül közölte az emlékiratot Hentaller Lajos a Magyarországban 1895. 121. és köv. sz. az emlékiratot, melyről több másolat iratott, ismertette még Eötvös Károly az Egyetértésben 1881, és László Elek a Honban 1881.)
A szőlőépítés gyakorlati módja, miként azt csombordi jószágán létesítette és megírta. Pest, 1867. (Előbb a Kertészgazdában jelent meg. 2. kiadás. U. ott 1869.
Magyarország és a Nagyvilág 1865. 13. sz. arczk.
M. Polgár Nagy Naptára 1869. 107. l.
Budapesti Közlöny 1869. 67. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Borászati Lapok 1881. 26. sz.
Vasárnapi Ujság 1881. 39. sz. arczk. (Szász K.)
Pesti Naplón 1881. 254. sz., 257. sz. (Jakab Elek.)
Ima és emlékbeszédek K. fölött Csombordon 1881. szept. 16. Kolozsvár. 1881. (Szász Domokos, Elekes Károly, Domokos László, Csató János) és gyászjelentés.