jogi doktor és ügyvéd, szül. 1846. jan. 4. Aszódon (Pestm.), hol atyja Oestreicher Jakab izr. elemi iskolai tanító volt; tíz éves koráig csaknem kizárólag németül beszélt; azért szülei 1859-ben Pestre küldték az akkori Musterhauptschuléba (minta elemi iskola); 13 éves korától fogva magán tanítással tartotta fenn magát. 1860. okt. a két gymnasiumi osztályból magánvizsgát tett és az államgymnásiumban fölvették a III. osztályba; hogy a német irodalommal tüztesebben megismerkedjék, a VI. osztályt Bécsben kezdte járni; azonban negyed év múlva visszatért Pestre s az említett gymnasiumban folytatta tanulmányait. A pesti egyetemet mint joghallgató látogatta. A jog- és államtudományi szigorlat letevése után, ügyvédi irodákban joggyakorlattal foglalkozott. 1872. decz. közügyvédi s 1873. jan. 4. váltóügyvédi vizsgát tett, mire Gyöngyösön, hol akkor szülei laktak, letelepedett és ott 1877. augusztusig ügyvédkedett. Ekkor Budapestre tette át lakását, hol mint gyakorló ügyvéd működött. Oestreicher családi nevét 1881-ben változtatta Keletire. 1885. ápr. Szolnokra költözött.
Első irodalmi kisérletei a 70-es években a M. Themisben (Egy árvakövetelés története s a végrehajtási eljárásra vonatkozó czikkek) jelentek meg; a Jogtudományi Közlönyben (1882. A büntetőtörvény 165. §-ának magyarázatához, a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat az ügyvédség szempontjából, 1884. Fegyelmi és közigazgatási biráskodás); a M. Ügyvédi Közlönyben, melynek alapítása az ő eszméje volt, az összes vezérczikkeket ő írta (1882-84); a M. tisztviselőben is jelent meg néhány czikke; a Jogban (1885. A nyugdíjintézmény alapja és a nyugdíjtörvényjavaslat, 1886. A korelsőbbség az ügyvédségnél, 1887., 1890. Igazságügyminiszterünk és az ügyvédi kar); 1885 óta a szolnoki lapokba is írt czikkeket, így a Szolnoki Hiradóba (A büntetőjog világából cz. czikksorozat); a Jász-Nagykún-Szolnokmegyei Lapokba (A takarékpénztári intézmény törvényhozási szabályozása, czikksorozat) stb.
Munkája: Az államszolgálat jogi természete és a rendszeres államszolgálati pragmatica elvei, különös tekintettel hazánk viszonyaira és a nevezetesebb európai államok e tárgyra vonatkozó intézkedései. Bpest, 1883. (2. kiadás U. ott, 1886. A m. t. akadémia által a Sztrokay alapítványból kitűzött 100 arany díjjal jutalmazott pályamű.)
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete
Századunk Névváltoztatásai 120. l. és önéletrajzi adatok.