orvosdoktor, szül. 1834. szept. 14. Domonyban (Pestm.), hol atyja Brocken József ág. ev. lelkész volt; gymnasiumi tanulmányait Aszódon, Selmeczen és Pesten végezte; 1851-ben a pesti egyetem orvosi tanfolyamára iratkozott be; öt év mulva, mely idő alatt tanulmányai mellett kisebb tanulók tanításával is sokat foglalkozott, 1857 elején orvosdoktorrá avatták és további kiképeztetése végett a bécsi egyetemre ment, hol Mojsisovics sebészi osztályán mint kórházi gyakornok azon év okt. haváig időzött; itt szerezte meg egyúttal sebészdoktori és szülészmesteri oklevelét. 1857. okt. végén Sina Simon báró simontornyai uradalmában lett orvos. 1869. elején mint családi orvos a Dőry-családtól kapott meghívást Zombára; 1865-71. uradalmi orvos volt Tamásiban hg. Esterházy Pál azorai uradalmában; 1781-ben a duna-drávai vasút főorvosává neveztetvén ki, pestre tette át lakását és szervezte azon vasút egészségügyi szolgálatát. 1873-ban Budapest VIII. belső kerületének főorvosává választatott meg. Tudománya és szeretetreméltósága által sok tisztelőt és barátot szerzett és ez több tiszteletbeli állásra emelte. Meghalt 1897. aug. 25. Budapesten. Halála okául végzetes tévedést emlegetnek. Az utóbbi időben a sok munkától kifáradva, nagyfokú izgatottság tört ki rajta. Hogy e baján segítsen, morfium-injectiókat használt. 1895. aug. 24. is ilyen injectiót adot magának, de erős oldatú morfiummal. Ez okozta halálát. Az eset előzményeiről a következőket írták a hírlapok: K. hosszabb ideig kezelte Istóczy Győző volt országgyűlési képviselő fiát, Imrét. De a fiú meghalt és ekkor az Istóczy-család azzal vádolta Kelent, hogy az ő tudatlansága őlte meg a fiút. A gyászjelentésben is kiírták, hogy a beteget Kelen József VIII. ker. orvos kezelte. Ez az eset törte meg őt.
A hatvanas években Brocken, később Kelen név alatt (1864-ben változtatta meg családi nevét) gyakorlati irányú, majd a hazai közegészségügyi fejlesztését tárgyaló czikkeket írt a Gyógyászat és az Orvosi Hetilap számára, természettudományiakat a Vasárnapi Ujságba (1871.), a Jogtudományi Közlönybe (1870. Észrevételek az állatorvosi közegek országos szervezéséhez). Mikor Széll Lajos 1875. jan. 1. a Közegészségi Lapokat megindította, ezen lapnak és folytatásának, a Házi Orvosnak fennállásukig 1874. végeig főmunkatársa volt.
Munkája: A testgyakorlat kézikönyve. Tartalmazva: A tanodai, tornaegyleti, házi, hadászi és női testgyakorlást, valamint az uszás, vívás s egyéb a tornászat körébe vágó gyakorlások elemeit is. A legjobb külföldi művek nyomán. (Pest, 1871. (67 szövegbe nyomott ábrával.)
Szerkesztette az Egészségi és életmentési Tanácsadót, az egészség fentartására szolgáló családi havi folyóiratot 1875. okt. 2-tól 1876. szeptemberig és Közegészség cz. a Dárday Sándor Közigazgatás cz. lapjának havi mellékletét 1879. áprilistól novemberig, összesen hét számot Budapesten.
Szinnyei Könyvészete.
M. Lexikon. Bpest, 1881. 191. l.
M. Könyv-Szemle 1890. 131. l.
Századunk Névváltoztatásai 120. l.
M. Ujság 1897. 236. sz.
Pesti Napló 1897. 237. sz.