jogi doktor, kir. curiai biró, kun-szentmiklósi származású; egyik kortese volt Petőfinek és ő írta meg bukását a Márczius cz. lapba egy vidéki levélben. Pesten az ötvenes években Tóth Kálmán és Vanday Károly társaságában szorgalmasan mívelte a szépirodalmat. Később állami szolgálatba lépett és mint miniszteri osztálytanácsos a szegedi árvíz után a város regeneratiójára 1883-ban kiküldött kir. biztosság egyik tagja volt; azután miniszteri tanácsossá léptették elő s jelenleg kir. curiai biró.
Beszélyeket, czikkeket és költeményeket írt a Hölgyfutárba (1851-54., 1856.), a Magyar Hirlapba (1852. 808. sz. könyvismertetés), Budapesti Viszhangba (1852. Valami a magyar zenéről), a Családi Lapokba (1852-54. Belgrád, törökföldi tükörképek sat., 1855. Mária királyné, 1855-56. Uti karczolatok Ausztriából); a Divatcsarnokba (1853-54.), a Müller Gyula Nagy Naptárába (1855-re beszély és Csokonai életrajza), a Beöthy László Laczi Konyhájába (1855. Szerény elmefuttatás a leányszöktetés elméleti és gyakorlati tudományából), a M. Sajtóba (1859. 30. sz. Ócska tudomány új boríték alatt, a Pesti Napló ily cz. czikke ellen: a Rotteck-Welcker Lexikona új kiadásáról), a Pesti Naplóba (1856. 394., 395. sz. Az egyetemes szinészet belső állása korunkban), a Csokonai Albumba (1861.), a Budapesti Szemlébe (XIV. 1869. Adatok az írói tulajdonjog hazai történelméhez).
Munkái:
Latin-német-magyar általános tiszti szótár. Átnézte Ballagi Mór. Pest, 1862.
A magyar bünetőtörvénykönyv büntetési és börtönrendszere. Bpest, 1888. (M. Jogász-. Egyleti Értekezések 41.)
Büntetési és börtönrendszerünk reformja. U. ott, 1891. (M. Jogász-Egyl. Értek. 61. többekkel.)
Szerkesztette a Közigazgatási Döntvénytár I.-V. folyamát 1877-79. (többekkel együtt.)
Vasárnapi Ujság 1883. 41. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.