miniszteri titkár, szül. 1801. okt. 8. Kolozsvárt, hol atyja K. Zsigmond kir. főkormányszéki kanczellista volt; K. bölcseletet végzett az ottani unitárius főiskolában, jogot a kir. lyceumban. 1821. szept. 3. a kir. főkormányszéknél tiszteletbeli irnok lett s a három kezelési hivatal-ágnál 1823-ig szolgált, mire a forgalmi szakhoz ment át és a különböző előadói osztályokban1836-ig alkalmazták. Ekkor az erdélyi udvari cancelláriához helyeztetett 600 frtos irnokká. Hivatala mellett mindig foglalkozott a tudományokkal; nevelő volt a hg. Pálffy unokaöcscse P. Pál mellett, kit a bölcseletre oktatott; gróf Pálffy Ferdinánd Lipót, mint víz-szabályozási kir. biztos, hat évig szintén az ő segedelmével és szolgálatával élt. 1848. ápr. 24. a m. kir. vallás és közoktatási miniszteriumnál kért és mint fogalmazó nyert alkalmazást; azonban később a pénzügyminiszteriumban szolgált; kitetszik ez az 1848. szept. 18. kérvényéből, melyben két havi fizetés-előleget kér, azzal indokolva, hogy két gyermeke fekszik meghalva szállásán, de a pénzügyminiszter Duschek azon okból, hogy 800 forinton felüli fizetést élvezőnek előleg nem szokott adatni, megtagadta; megújított kérésére azonban okt. 31. megkapta az előleget. Ekkor már elnöki titkár volt a belügyminiszteriumban. A miniszteriumnak Debreczenbe távoztakor, másokkal együtt ő is Budán maradt, tehát fizetése nem lévén, nagy nyomorúsággal küzdött. A magyar miniszteriumnak Budapestre újabban visszatérte után folyamodott előbbi állomása visszaadatása végett, de kérésével elutasíttatott és tovább is nagy nyomorúságban élt és még ugyanazon évben Budán meghalt, hat neveletlen árvát (öt leányt és egy fiút) hagyván hátra; leányait főrangú magyar nők vették át neveltetés végett, a fiúról is gondoskodtak.
Egy dalt írt A szabadság cz. N. N. aláírással, 14 éves korában, melyet Döbrentei (kinek tanítványa volt) fölvett 1817-ben az Erdélyi Múzeumban (VIII. 80-82 1.); Hunyadi János cz. költeményét, melyet 12 éves korában írt, a Szépliteraturai Ajándék (1821) hozta; a Kolozsvári 1831-ben megjelent Aglaja közölte az Angyalok szerelme cz. költemény első részét, Moortól angolból folyóbeszédben fordítva; az Uraniában (1831) is van költeménye; a Nemzeti Társalkodóban (1834-35) számos czikke jelent meg, többnyire névtelenül vagy jegyek alatt. Nevelősködése alatt a három első osztályra latin nyelvtant írt, melyet ki is akart adni, de szegénysége miatt nem tehette. A botanikában is jártassággal bírt. Anyanyelvén kívül fogalmazott németül, latinul és olvasott angolul és francziául. Hat évi nevelői működése alatt, neveltje gróf Pálffy Pál számára, kit a philosophiában oktatott, írt magyarúl psychologiát, logicát és metaphysikát.
Az első magyar ministerium összes személyzetének név- és lakkönyve. Bpest, 1848. 19. l.
Figyelő VI. 1879. 271., 273., 274. l.
Századok 1882. 760. l. (Jakab Elek.)
Kazinczy Ferencz, Erdélyi Levelek. Bpest, 1880. (Nemzeti Könyvtár XII. 84. l.) és M. Pantheon. U. ott (1884. Nemzeti könyvtár XXXVI. 385. l.)