ügyvéd, K. István tanító és Sólyom Ottilia fia, K. László az első magyar szinész-igazgató unokája, szül. 1841. júl. 30. Szegeden (Csongrádm.); a gymnasiumot is ott végezte; a pesti egyetemen hallgatta a jogot; azután joggyakornok lett és 1865. jún. 26. nyert ügyvédi oklevelet. 1867. márcz. 3. nőül vette nemeskéri Kiss Emmát (Deák Ferencz unokahugát) és mint gyakorló ügyvéd Budapesten telepedett le. A jászkunok történetét és birtokviszonyait Deák Ferencz ösztönzésére tette tanulmánya tárgyává.
A Szegedi Hiradónak munkatársa volt.
Munkája: A jászkun redemptio története és fejlődése a jelenkorig. Tekintettel a jász-kun birtokviszonyok rendezésére. Függelék az 1840. és 1844. évi országgyűlési naplók. Szeged, 1877. (Ennek czáfolatául: Nagy Lajos, A jászkun birtokviszonyok fejlődési és jogi alapja. Karczag, 1878.)
Kiszlingstein Könyvészete és önéltrajzi adatok.