Kelemen Imre, (szent-katolnai),
theologiai s jogi doktor, kir. tanácsos és egyetemi tanár, szül. 1746-ban Kozmadombján (Zalam.) és Novajon Tárnok mellett keresztelték meg; 17 éves korában lépett a jezsuita rendbe; 1771 novembertől Székesfejérvárt rhetorikát és költészettant tanított a rend feloszlatásaig (1773); azután mint ex-jezsuita 1777-ben a győri akadémiára küldetett a magánjog rendkívüli tanárának; néhány hó mulva a római jogot és a magyar törvény elméletét tanította mint rendes tanár és prodirector is volt; itt maradt, míg az akadémia Pécsre vitetett; akkor ő is vele ment s ott tanárkodott 1793-ig, mikor áthelyeztetett Pestre, hol háromszor decán és kétszer (1799. és 1809.) rector volt. Zala-, Baranya- és Zágrábmegye táblabirája és a keszthelyi Georgicon tiszteletbeli ülnöke is volt. 1791. jan. 7. czímeres nemes levelet nyert. Meghalt 1819. márcz. 26. Pesten.
Munkái:
Propositiones ex universo jure ungarico, quas in reg. scient. universitate Pestiensi anno 1808. publice propugnandas suscepit comes Jos. Teleki de Szék. Pestini.
Propositiones ex universo jure ungarico, quas in reg. scient. universitate Pestiensi anno 1812. publice propugnandas suscepit Ladislaus Piestyánszky. U. ott.
Institutiones juris hungarici privati. Pestini, 1814. Három kötet, arczk (2. bőv. és javított kiadás. Buda, 1818. Czövek István magyarra fordította: Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások. Pest, 1822. cz. három kötetben; Jung János pedig németre fordította, megjelent Bécsben 1818-ban öt kötetben.)
Historia juris hungarici privati, documentis ac testimoniis illustrata, quam elucubratus est. ... Budae, 1818. arczk. (Magyarul: A magyar törvény historiája, ford. nagyjeszeni Jeszenszky Miklós. pest, 1820.)
Előadásai után készült kéziratok a m. n. múzeumban: Praelectiones ex historia juris privati ungarici K. conscripsit Stephanus Horvát 1805. 4-rét 162 lap; K. Instutiones juris Hungarici connotavit Josephus Bernat 1808. 4rét két kötet.
Arczképe rézmetszet, tanítványai költségén Kaergling festménye után ifj. Ehrenreich metszette 1814-ben a 3. számú munkájában és Donat pesti festménye után rézbe metszette Höfel Balázs Bécsben a 4. sz. munkájában.
Allg. Literatur Zeitung. Halle & Leipzig, 1819. II. 384.
Tudom. Gyüjt. 1819. III. 119. l.
Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1819. 26. sz.
Pressburger Zeitung 1819. I. 27. sz.
Oesterr. National-Encyclopadie von Gräffer und czikann. Wien, 1835. III. 179.
Törvénykezési Lapok1857. 4., 5. sz.
Nagy Iván, magyarország Családai VI. 167. l.
Pauler Tivadar, Egyetem rectorai és cancellárai. Pest, 1856. 19. l. és a Budapesti Egyetem története. Bpest, 1880.
Petrik Bibliogr.
Illésy és Pettkó, A Királyi Könyvek. Bpest, 1895. 106. l.
Horvát István, Mindennapija (kézirat a magyar nemzeti múzeumban, Quart. Hung. 466. VI.)