miniszteri osztálytanácsos, előbbinek és nemes Villecz Viktoria fia, szül. 1840. aug. 31. Pozsonyban; középiskolai tanulmányait a bécsi landstrasseni főreáliskolában, a felsőbbeket a budai kir. műegyetemen 1863-ban végezte és szept. a Tiszaujlakgyomai hajózási csatorna nyomjelzésénél és a tervek kidolgozásánál, 1864. aug. elejétől pedig a gödöllői uradalomban határfelmérési és tagosítási munkálatoknál alkalmaztatott; 1866. márcziustól Pozsonymegyében hasonló munkákkal önállóan foglalatoskodott. 1867. decz. 27. m. kir. segédmérnökké kineveztetvén, a pozsonyi m. kir. államépítészeti hivatalhoz osztatott be. 1869-ben a Dévény-Gönyő dunaszakasz végleges szabályozására vonatkozó előmunkálatok eszközlésével megbizott kirendeltséghez helyeztetett át. 1871 őszén miniszteri segédmérnökké neveztetett ki s a budapesti dunaszabályozási m. kir. felügyelőséghez beosztatott és a pesti Margit-rakpart építésvezetésével megbizatott. Időközben (1873-ban) a vaskapu és az aldunai zuhatagok szabályozásának előmunkálataira kiküldött nemzetközi bizottság mellé rendeltetett; a külső felvételeknél és a szabálytervezetek kidolgozásánál közreműködött. 1875. kir. mérnökké, 1880. kir. főmérnökké léptették elő. Az 1885. VIII. t.-cz. elrendelte felső Duna szabályozásának végrehajtása czéljából nov. Pozsonyban felállított m. kir. művezetőség élére állíttatott és ezen szabályozások közvetlen vezetésével megbizatott. 1891. febr. 14. a műszaki tanácsosi czímet nyerte 1893. jan. valóságos műszaki tanácsossá és a vízügyi műszaki nagy-tanács tagjává kineveztetett. A felső-dunai szabályozási munkálatok bevégezte után 1897 aug. 22. miniszteri osztálytanácsosi czímet és jelleget nyert. 1897. jun. 25. a tisztai m. kir. állami kotrások szegedi vezetésével bizatott meg.
Mint a temesvidéki mérnök- és építészegylet titkára 1880-tól 1882-ig az egylet Közlönyét szerkesztette Temesvárt. (Ebben leginkább német és franczia szaklapokból átvett czikkek és a műszaki téren elért újabb vívmányok fordítását közölte.)
Önéletrajzi adatok.