ötvös mester, a nevében előforduló W. betű alatt bizonyosan családi neve rejtőzik; az 1600-as években a praedicatum, polgári családoknál, mindenkor a származási helyet jelentette. Kecskeméten az ötvös-czéhet 1557-ben alakította meg Szeged városának török kézre kerülte után oda menekült három ötvös mester. 1625-ben a városi tanács, a kecskeméti «böcsületes ötvös mesterek, úgy mint Ötvös György, Ötvös Balázs, Cseh György és Ötvös Péter» (a mesterembereket a XVII. században nem családi nevük, hanem foglalkozásuk után hívták) kérelmére, üzletük gyarapítása végett, az 1557-ben Debreczenből hozott czéh szabályokat megerősítette. K. is 1625 után hagyhatta el szülőföldét, miután kitöltötte «apród» vagyis inasszolgálatának négy esztendejét. Először odahagyta a hódoltság területét és Nagyszebenben Schlisszer Jakabnál kezdette tanulni az ötvös-mesterséget; innét 1644 végén Brassóba vándorolt és Zommer Mihályhoz szegődött be; azután Gyulafehérvárra s 1654-ben Kolozsvárra ment, hol Szigeti Tamás ötvös-mester házában lakott és attól tanulta el, miként kell a zománczot kipattogtatni. Itt kezdette meg 1656. jún. 4. az ötvösi műgyakorlatra vonatkozó töredék jegyzeteit összegyűjteni, itt kezdte összeírni magyar ötvös-könyvét. 1660 körül a háborús világ elzavarta Kolozsvárról Nagyváradra. Itt sem maradhatott sokáig, mert a töröknek Várad ellen intézett első rohama napján (1660. aug. 24.) Kassán volt; itt állott be 1663. ápr. 3. az ötvös czéhbe s önálló műhelyt rendezett be. Mi lett vele ezentúl, nemtudhatjuk; az ő művében följegyzett legutolsó dátuma 1671. szept. 7.; de még 1672. márcz. 7. életben volt, mikor a kassai czéhkönyvek szerint, inasát Gönczy Jancsit szabadítja fel. Valószínű, hogy már mint élemedett ember, az 1670-es évek végén húnyt el Kassán.
Munkája: Kecskeméti W. Péter Ötvöskönyve. Bevezetéssel és glossariummal ellátta Ballagi Aldár. Bpest, 1884. (A munka a drágakövekről és azoknak bűvös-bájos hatásáról, valamint az ötvös műipar technikájáról szól és párját ritkító élénk történelmi érzékkel van írva. K. számot ad mindenről, mit és hol tanult, kitől látott, hol és mikor tett papirosra. szerzőnk, a többi közt, igen sok kolozsvári ötvös nevét és a mi fontosabb, műipari technikáját őrizte meg. A Bevezetés 1-62. 1.; az Ötvös könyv 62-134. 1., a Glossarium pedig a 63-184. lapig terjed, függelékül étető munkához való régi magyar ötvös minták a 187-192. lapokon. Az eredeti kézirat Ballagi Aladár birtokában van.)