ügyvéd és hirlapíró, szül. 1827. ápr. 27. Budán; szülőhelyén, Váczon és a pesti egyetemen végezte tanulmányait. 1845-ben ügyvédi oklevelet nyert; azután Bécsben és Pesten működött mint ügyvédsegéd. A szabadságharczczal nem rokonszenvezett, később azonban Görgei felügyelete alatt Való cz. független irányú katonai lapot készült megindítani, de ez a világosi katasztrófa közbejötte miatt elmaradt. Hirlapírói pályáját 1850-ben kezdte a hivatalos Magyar Hirlapnál. Röpirata: Magyarország öszpontosítása Ausztriában (1851.) fölkeltette a bécsi kormány figyelmét és 1854-bena belügyminiszterium sajtóhivatalában nyert alkalmazást. Ez állásában sokat használt a zaklatott magyar íróknak. 1857-ben barátjának Török Jánosnak révén ismeretségbe jutott Széchenyi István gróffal és gyakran kijárt hozzá Döblingbe. Ez gyanút keltett ellene s mivel éppen ekkor egy névtelenül megjelent röpiratában az alkotmány visszaállítását sürgette, 1869. márcz. 3. szigorú házmotozást tartottak nála, egyúttal felfüggesztették hivatalától. Ekkor K. egészen a hirlapírói pályára adta magát és az októberi diploma után a kormány hivatalos lapjának, a Sürgönynek vezetését vette át; azután is több lapot szerkesztett. Jelen volt 1871-ben a suezi csatorna megnyitásánál és utazott 1876-ban Észak Amerikában. A tollat bizonyos cynismussal forgatta, melyet azonban szeretetreméltó humor enyhített; nem sok kegyelettel volt a nemzeti eszmények és emlékek iránt, de egyike volt a legszellemesebb vezérczikk- és tárczaíróknak; mint stilista is az elsők közé tartozott és európai műveltséggel bírt. Végső éveiben családi csapások sujtották: neje s leánya halála. Amerikai útjából betegen tért vissza hangját teljesen elvesztette. Melegebb éghajlat alatt Meranban keresett, de nem talált üdülést. Meghalt 1877. ápr. 19. Budapesten.
Czikkei a M. Hirlapban (1850. 223., 225., 227. sz. könyvism.); a M. Sajtóban (1856. 113. és köv. sz. A külföldi történeti irodalom, 1859. 11. és köv. sz. Külirodalmi levelek); a Pesti Naplóban (bécsi tárczák thy jegy alatt 1859. 1. és köv. sz. Népismei párhuzamok és olaszországi levelek. 1876. 109., 127. sz. Kaland az Oceánon, 137., 141., 142. sz. Amerikai levelek, 1877. 16. A mormonok közt); a Budapesti Szemlében (IV. V. 1858-59. Guizot mint államphilosoph, A képviseleti rendszer története és könyvism. VI., VII. A jelenkori német regényirodalom, A classikus korszak, A romantikai és az ifjú német iskola, Legújabb kor, Történeti regény, A társadalmi regény, XV. 1877. Az időszaki sajtó Éjszakamerikában, XIX., XX. 1864. A jelenkori német szinirodalom); a Budapesti Hirlapban (1859. 277. sz. Korszerű irodalom, birodalmi belreformok); a Sürgönyben (1860. 1. Tárczairói programmok, 1861. 212. sz. Magyar népszinház Budán, 1862. 194 sat. sz. Londoni levelek); a Koszorúban (1863 A hirlapiró; 1864 238., 239., 243., 249. sz. A budai népszinház bucsuztatója); Hölgyfutárban (1861. Id. Majláth György, 1862. 50-52. sz. Országok és népek fény- és árnyképei. Gastein aug. eleje 1859); Alföldiek Segélyalbumában (1864. Az új kor Athenaeje); a Borsszem Jankónak és az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
Magyarország öszpontosítása Ausztriában. Pest, 1851.
Az új törvények népszerű magyarázata. U. ott. 1853-57. Háromrész. (I. Az uj urbéri törvény, vagy az urbéri s egyéb birtokviszonyokat s urbéri kárpótlást és földtehermentesítést szabályozó 1853. mart. 8. cs. nyiltparancsok népszerű felvilágosítása s magyarázata. Ism. M. Sajtó 1856. 62., 82., 84. sz. II. Az új büntetőtörvénykönyv népszerű ismertetése. III. Az austriai általános polgári törvénykönyv népszerű vázlata, az ezen törvénykönyvet kiegészítő rendeletekkel együtt.)
Die Lebensfrage Oesterreichs. Ist noch eine Vermittlung zwischen Oesterreich und Ungarn möglich? Braunschwéig, 1860. (Névtelenül Ism. Ballagi Géza, Politikai Irodalmunk 99. 1.)
Országgyűlési árny- és fényképek. Irta Kákay Aranyos. U. ott, 1861.
Vázlatok egy év történetéből 1860. okt. 20-tól 1861. oktoberig. U. ott, 1862. (Ism. Kritikai Lapok, Pesti Napló 125. sz. Németül: bécs, 1862.)
Ujabb árny- és fényképek. Irta idősb Kákay Aranyos. pest, 1866. (Ism. Pester Lloyd 113., 119., 130. sz., Hon 119. sz. Zilahy Imre, Főv. Lapok 111. sz. Németül: Licht- und Schattenbilder cz. U. ott, 1867.)
Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála (1849-60.) U. ott, 1866. (Két kiadás. Ism. Budap. Szemle, Pester Lloyd 3. sz., M. Sion Németül: U. ott, 1866.)
Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio. U. ott, 1867.
Kákay Aranyos politikai, társadalmi, tragico-humoristicus krónikája. U. ott, 1869.
Háromezer tengeri mérföld. Keleti utazás. U. ott, 1870. (Előbb a Reform 1869. 16. és köv. sz.)
A mi nagy férfiaink. Legújabb fény- és árnyképek. Bpest, 1874.
Éjszak-Amerika 1876-ban. U. ott, 1877. (Ism. Budapesti Szemle XIV., Pesti Napló 79. sz.)
Utazás Éjszak-Amerikában. U. ott, 1877. (2. kiadás. U. ott, 1884. arczk.)
A budapesti kereskedelmi és iparkamarához benyujtott jelentése a philadelphiai világtárlatról. U. ott, 1877.
Szerkesztette Pesten a Handabanda cz. humorisztikus hetilapot 1863. jan. 10-től jún. 20-ig; Független cz. politikai napilapot 1863. nov. 18-tól dezc. végeig; a Sürgönyt 1864. decz. 1-11-ig; szerk. és kiadta a Bécsi Hiradót 1864. decz. 18-tól 1865. szept. 30-ig; ismét Pesten a Kákai Heti Krónikáját 1870. nov. 23-tól 1871. nov. 27-ig; az Értesítőt a kath. Kongresszusból 1871. márcz. 4-től április végeig; kiadó-tulajdonosa és szerk. volt a Magyar Politikának 1872. jan. 1-től 1875. jún. 13.-ig.
Hazánk 1866. 7. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai 1871-72. (Jókai.)
1877: Vasárnapi Ujság 16., 17. sz. arczk., fővárosi Lapok 90., 91. sz., Magyarország és a Nagyvilág 16. (Ágai), 17. sz. arczk. Budapesti Napilap 110. sz., Ellenőr 108. sz., Hon 95. sz. Petőfi Társaság Lapja 17. sz., Kelet Népe 137. sz. (K. humora.), Irodalmi Szemle 5. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ágai, Por és hamu. Bpest, 1892.
Pallas Nagy Lexikona X. 306. l. (Négyesy László.)
Zichy Antal, Gróf Széchenyi István életrajza, Bpest, 1897. II. 289. l. arczk. és gyászjelentés.