hirlap- és regényíró, szül. 1843. június 23. Nagyváradon (Biharmegyében), hol iskoláit kezdte s Pesten a VII. és VIII. osztályt 1860-61-ben a római kath. főgymnasiumban folytatta. Korán lépett az írói pályára, már 1860-61-ben közölt a Napkelet és Divatcsarnok elbeszéléseket tőle Ozul és Emil álnevek alatt. 1862-ben a Szabó Richárd által szerkesztett szépirodalmi Divatcsarnok és Gyermekbarát segédszerkesztője lett, 1864. júliusban a Tóth Kálmán által megindított Fővárosi Lapok belső dolgozótársa Vadnai mellett. Innét 1869. márczius 1. az akkor keletkeztet és Csernátony által szerkesztett ellenőr belső dolgozótársa lett és a lapnak ujdonsági, szinházi s művészeti rovatait vezette és sok czikket s tárczát, különösen vasárnapi tárczákat írt a lapba Echo aláírással 1875 tavaszáig, mikor megvált a laptól. Ez időben egyszersmind segédszerkesztője, majd (1871-72-ben) szerkesztője volt a Hazánk és Külföldnek és a Heti Postának. Ezután mint elbeszélő kevesebbet írt és a hirlapírásra fordította idejét, egyszersmind a színműírással tett kisérletet. 1872-ben a Vasárnapi Ujság és ennek társlapjai (Politikai Ujdonságok, Képes Néplap, Világ-Krónika) szerkesztőségébe lépett és azóta ott működik. Munkásságának legnagyobb része ezen lapokra esik; ezeknek egyetlen száma sincs, melybe ne dolgoznék; a Politikai Ujdonságok évfolyamainak sorozata csaknem egészen tőle van. E mellett 1879-től 1893 végeig az Egyetértés belső dolgozótársa volt; az irodalmi s művészeti rovatokat látta el, majd a tárczarovatot vezette. A képzőművészeti dolgokról, művészekről, festményekről, könyvekről, szindarabokról, napi s társadalmi kérdésekről sokszor ír, azonban legtöbbnyire névtelenül. 1877-ben a Kisfaludy-társaság is megválasztotta tagjai közé, de e kitüntetésről egy év mulva lemondott. A népszinháznak megnyitásától kezdve másfél évtizedig drámabirálója volt, s 1897 októberétől ismét az.
Elbeszélései, rajzai a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg: Napkelet és Divatcsarnok (1860-63), Hölgyfutár (1861-64), Családi Kör (1861-1864), Gombostű (1862), Császárfürdői Album (1863), Koszorú (1863-64), Uj Nemzedék (1862), Fővárosi Lapok (1864-től), Nefelejts (1861., 1865, 1871.), Pesti Hirlap (1864-65), Auróra (1867), Koszorú (1879-80). M. Népvilág (1880), Arad és Vidéke (1881., 1885), Képes Családi Lapok (1885), Pesti Napló (az utóbbi időkben a fővárosi multjáról, a 60-as és 70-es évekbeli életéről és általában a régi Pestről s a város középületeiről számos czikket írt, egy részét Civis név alatt; 1894. 103. sz. A műcsarnok kiállítása, 100. sz. A műcsarnok pályázatai sat.). 1896 óta a «Magyarország» politikai napilap belső dolgozótársa, s abba politikai czikkeket, társadalmi, művészi és szinházi közleményeket ír.
Munkái:
Elbeszélések. Pest, 1863. Két kötet. (Ism. Hölgyfutár, 2., 23-25. sz.)
Az utolsó pont. Elbeszélés. Ugyanott, 1864.
Csendes órák. Beszélygyűjtemény. U. ott, 1864.
A kincskeresők, népszínmű öt felv. Bpest, 1874. (Nemzeti Szinház Könyvtára 65. Zenéje Langer Viktortól. Először adatott a budapesti nemzeti szinházban 1874. decz. 11.)
A hátrahagyott család, színmű négy felv. U. ott, 1875. (Nemzeti Szinház Könyvtára 90. Először adatott a nemzeti szinházban 1875. deczember 1.)
A semmi, ha valamivé lett. Regény. U. ott, 1881. (M. Regény-Csarnok 2., 4., 6. Ism. Koszorú IV., Fővárosi Lapok 1882. 4. sz.)
Ősök és unokák. Regény. U. ott, 1882. (M. Salon-Könyvtár. Ism. Főv. Lapok 67. sz., Koszorú VII.)
Izsák. Regény. U. ott, 1886. (Ism. Nemzet 105. sz., Koszorú 11. sz.)
Lég és föld. Kitörölt évek. Két elbeszélés. U. ott, 1888. (Egyetemes Regénytár III. 9. Ism. Irodalmi Értesítő 1888., Budapesti Szemle LVI. 1891.)
A szivárvány. Elbeszélés. U. ott, 1889. (Egyet. Regénytár IV. 15.)
A ma holnap nélkül. Regény. U. ott, 1889. (A Pallas Könyvtára IV. 7.)
Összevissza. Elbeszélések. U. ott, 1897. (Az Athenaeum Olvasótára 69.)
A két kulacsos cz. öt felv. vígjátékát 1869. jan. 2. előadták a Molnár György-féle budai népszinházban.
Szerkesztette (az említett lapokon kívül) a Házi naptárt 1886-1890. évekre Budapesten.
Budapesti Közlöny 1869. 3. sz.
Pesti Napló 1864. 136. sz.
Hazánk és a Külföld 1870. 29. sz. arczk.
Igazmondó 1871. 39. szám arczk.
Kisfaludy-társaság Évlapjai. Uj F. XII. 44. l.
Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk.
Pesti Hirlap 1879. 191. sz.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-90.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 292. l. (Négyesy László.)