városi főügyész, K. József, Kecskeméti városi sáfárja és Borbók Ilona fia, szül. 1792. nov. 11. Kecskeméten; atyja 1802-ben Pestre vitte az I. gymnasiumi osztályba; de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén haza vitték és a II. latin osztálytól kezdve a VI.-ig iskoláit Kecskeméten végezte. 1808-ban a bölcseleti tanfolyamot (VII. osztály) Szegeden kezdte meg, a második évet is itt folytatta, de ezen tanszakot 1810-ben Pesten fejezete be, hol aztán 1820. végeig maradt mint jogász, jurátus és ügyvéd. Atyjának ez időből fiához írt leveleiből nyolcz maradt meg (közli Miletz). A fáradságos szellemi foglalkozás után az ifjúnak üdülést a színház nyújtott, melyért rajongott; az előkelőbb szinészekkel és szinésznőkkel ismeretséget kötött és Déryné, az akkor ünnepelt színésznő, a fiatal jogászt szépségével és művészetével le is bilincselte. A színészeknek és a színtársaságnak akkori felügyelője Mérey Sándor 1812. jan. 20. megnyerte őt, hogy a színpadon fellépjen. E társasággal vidékre is kirándult, Székesfejérvárra s Komáromba; sőt rendező is volt négy hónapig. 1812- és 1813-ban többször fellépett Békési álnév alatt mint műkedvelő az akkori rondellában és az egykorúak állítása szerint jó színészi tehetséggel bírt és szerepeiben meglehetős sikert aratott; Othello volt kedvencz szerepe. Szüleinek rábeszélésére a színészettel szakított és minden idejét az önképzésnek, különösen a magyar irodalom és az aesthetika tanulmányozásának szentelé. Anyanyelvén kívül jól beszélt latinul és németül, meglehetősen francziául, olaszul és angolul. Az akkor még szegény műsort öt év alatt (1811-15.) huszonkét, részben eredeti, részben többé-kevésbé átdolgozott drámával gazdagította. Jogi tanulmányainak bevégzése után, 1813. aug. 22. az akkoriban híres dabasi Halász Bálint pesti ügyvéd irodájába került, hol mint joggyakornok és 1814-ben már mint hites jegyző működött 1815. nov. 22-ig. Ezután 1816-ban letevén az ügyvédi vizsgát, még két évig (1816-18.) maradt mint ügyvéd-segéd Halász irodájában és 1820. január 1-től nov. 30-ig mint önálló ügyvéd működött a fővárosban. 1820. derekán, az akkori tisztújítás alkalmával folyamodott a kecskeméti uradalmi s városi tiszti alügyészi állásért, nov. 2. ezen állásra megválasztották és hivatalát decz. 1. foglalta el. 1826-ban főügyészszé választották. Természetére nézve komoly, hallgatag, kevés beszédű volt. Jellemének fővonásait: a ritka becsületességet, jó szivet, őszinteséget és igazságszeretetet folyton megőrizte. A szegények iránt adakozó volt, ügyeiket díj nélkül vállalta el. Mint hivatalnok és magán ember, a társadalmi életben egyaránt kedvelt egyéniség volt. A városban megjelent vándorszínészeknek általánosan ismert pártfogója s a városban és tanácsnál egyik legerélyesebb szószólójok volt; a mikor csak tehette, mindig megjelent az előadásokra és ismerőseit is a színház buzdította. Meghalt 1830. ápr. 16. Kecskeméten. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el ápr. 17. halhatatlan nevű fiukat. Horváth Döme kezdeményezésére 1861-ben Kecskemét hazafias lakossága a költő emlékszobrát állította fel a vasút melletti sétatéren, mely máj. 20. lepleztetett le; a temetőben a költő emlékéhez méltóbb sírkövet készíttetett 1878. nov. 1.; 1883 tavaszán pedig szülőházát jelölte meg emléktáblával; végre emlékére Katona-kört alapított.
Költeményei közül életében csak egy jelent meg a Vágy cz. (Aurora 1822.); czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1817. IV. Sajó-Kaza, 1821. IV. Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?, 1823. IV. A kecskeméti pusztákról.)
Munkái:
Bánk Bán. Dráma öt szakaszban. Pest, 1821. (Mikor Döbrentei serkentésére 1814-ben néhány ifjú erdélyi mágnás egy 700 és egy 300 váltóforintos pályadíjat tűzött ki az épülőfélben volt kolozsvári nemzeti színház megnyitásakor előadandó eredeti történelmi drámára, K. egész lelkesedéssel dolgozta ki másfélév alatt ezen drámáját és beküldte a versenyre. A pályázatot 1817. elején zárták le 12 pályaművel, melyek közül a birálóbizottság ötöt emelt ki, de a Bánk bánt meg sem említették. Az eredményt Döbrentei közölte 1818-ban az Erdélyi Múzeum cz. folyóiratban. Erről azonban az írói körökkel összeköttetésben nem álló K. nem értesült, s abban a hiszemben, hogy az egész pályázat ügye feledésbe ment, hozzáfogott műve kijavításához, mit befejezvén, 1819-ben elő akarta adatni a székesfehérvári színtársulattól, mely a fővárosban játszott, de a censura betiltotta. A kinyomatott drámát nem vette figyelembe a közönség, sőt Kazinczy sem vetett ügyet reá. Törekvéseit csak szülővárosa méltányolta némileg, melynek a Bánk bánt ajánlta, és 100 frt tiszteletdíjban részesítette. 1834-ben Egressy Gábor jutalomjátékául választotta Kolozsvárt és ekkor került először színre; Budán 1835. febr. 27. adták elő Pesten a nemzeti színházban és 579 frtot jövedelmezett. Többször már nem lehetett színre hozni; mert a színpadon sem tetszett még. 1845. nov. 1. Lendvay választotta jutalomjátékául. A siker ezúttal nagy volt; ez az est 1681 ftot jövedelmezett. Akkora összeg nem is folyt be többé egy előadás után sem, pedig 1896-ig százszor adták a művet: 1845-ben hatszor, decz. 29. a szerző gyámoltalan özvegy anyja s nővére javára, 1846: 7, 1847: 3, 1848: 5, 1849: 1, 1858: 4, 1859: 3, 1860, 1861, 1863, 1864-ben évenként kétszer, 1865: 3, 1866: 2, 1867: 2, 1868. szept. 27-én teljes szöveggel, de csak kétszer adták ez évben, 1869: 3, 1871: 3, 1872: 2, 1873: 1, 1874: 1, 1875: 2, 1877: 1, 1878: 2, 1879, 1880, 1881: 1, 1882: 2, 1883, 1884: 1, 1885: 2, 1886, 1887: 1, 1888-91 egy-egy előadás, 1892: 3, okt. 1. Bécsben, 1893: 3, 1894: 4, 1895: ötször és 1896-ban kétszer adták elő. Kiadatott még: Nagy Ignácz Színműtárában. Pest, 1840. XI.; Horváth Döme kiadása: a szerző életrajzával és arczk. Kecskemét, 1856 és 1860., Toldy Ferenczé, gyémántkiadás. Pest, 1862, 1875., Abafi Nemzeti Könyvtára XV. k. Pest, 1881., Jeles Irók Iskolai Tára 22. füzetében. Pest, 1883. Magyar Könyvesház. Budapest, 1883. 113-115. sz. és az Egyetemes Könyvtárban. Győr, 1889. IX. Lefordították németre: Bánk-bán, Dr. in 5 Akten. Aus dem Ung. metrisch übersetzt von Alexander Dux. Leipzig, 1858. és Bankbanus. Aus d. Ung. übersetzt und für die deutschen Bühnen bearbeitet von Josef Breiner. Raab, év n.)
Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mező várossa történetei. Hiteles levelekből öszveszedte néhai... Pest, 1834. (A szerző előbeszédével édes atyja id. Katona József adta ki.)
Katona József összes művei. Kiadja Abafi Lajos. Bpest, 1880-81. Három kötet. (Nemzeti Könyvtár XV., XVI., XIX. Ism. P. Hirlap 1881. 250. sz., Koszorú 1882. I. k. Bánk bán dr. öt szakaszban, Jeruzsálem pusztulása, ered. vitézi szomj. öt felv. 1814., Aigner M. Könyvesházában is 1883. 116. 117. sz. eredeti kézirata a bpesti nemzeti színházban; Lucza széke Karácson éjszakáján, dr. háromfelv., előadatott Pesten 1812. decz. 20., 1835. decz. 20., Pesten 1841. márcz. 3. és 13.; a színpadon legtovább tartotta fenn magát e darab, melyhez még a 60-as években Káldy Gyula néhány dalt szerzett; Aigner M. Könyvesházában is 1883. 110. sz. II. k. Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, ered. nézőjáték, négy felv., Ziska a Calice, a táboríták vezére, kettős dr. 1813. cz. ered. kézirata a n. színházban; Monostori Veronka vagy a harcz két ellenkező igaz ügyért, nemzeti vitézi szomj. öt felv., ered. kézirata a n. színházban; István a magyarok első királya, eredeti vitézi nézőjáték négy felv. A magyar nemzeti játékszínre szabadon készített Pesten 1813. júl., állítólag Kotzebue, tényleg, mint Heinrich Gusztáv kimutatta, Girzich német színész darabja nyomán írta; először Budán 1813. aug. 19., másodszor Pesten 1814. decz. 21. és 1834. aug. 19. egyszer Székesfejérvárt is 1814-ben és Debreczenben 1836. ápr. 18.; III. k. életrajza Abafitól; A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek ered. nézőjáték öt felv., Pesten 1814. márcz. 27., Miskolczon adták 1830. okt. 3. A borzasztó éjjel cz. eredeti kézirata a n. színházban; Aubigny Clementia vagyis a vallás miatt való zene bona Francziaországban IV. Henrik alatt, vitézi darab négy szakaszban 1813., előadatott Hedervári Czeczilia a magyar amazon cz. a magyar viszonyokra átalakítva. Budán 1833. nov. 28. és 1834. júl. 5., Szentgyörgyi Czeczilia cz. is,; A Montbelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei, nézőjáték háromfelv., francziából szabadon készítette Haussareck J. K. Der Vater und seine Söhne (cz., magyarra ford.; Pesten 1811. júl. 16., 1812., 1833. aug. 30., nov. 28. Budán 1834. júl. 5., 1835., Miskolczon 1831. okt. 16.; költemények 1815-17-ből, összesen 24. A költemények eredeti kézirata a m. n. múzeumban.)
Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Ismerteti Miletz János, Bpest, 1886. arczk. (Ism. Figyelő XXII. Váczy János A Katona-család, Katona József élete, A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy a pókok között, ered. vígj. 3 felv. szerzette ***, Miletz bevezetésével. 1815-ben írta s ezzel Déryné, az akkor ünnepelt színésznő kaczérságát kivánta rajzolni; az eredeti kézirat Miletz János birtokában; különös becsét az is emeli, hogy a színmű, a költőhöz intézett levelek tisztán maradt oldalaira, e század elejéről maradt gyászjelentésre s az öreg Katona Józsefnek 1810-től 1812-ig írt leveleire van írva; A tündér alma vagy: Nádir és Nádine boszorkányos története, tündéries vígj. három felv., Miletz bevezetésével, eredeti kézirata Miletz birtokában, a papiros kötés hátulsó táblájának egyik lapjára van írva azon 36 munka czíme, melyeket K. olvasott; ezen színművet azonban nem K. írta, hanem Ernyi Mihály, s már 1803-ban Kolozsvárt nyomtatásban is megjelent. (L. Magyar Irók II. 1429.); Kisfaludy Károly Ilka cz. négy felv. drámájának bírálata 1819. v. 1820-ban; az eredeti kézirat Miletz birtokában. Kidolgozott történelmi részletek, régi levelek és chronologiai adatok Kecskemét és vidékének monographiájához: A hunnok, góthok, gepidák, szlávok, longobardok, avarok, bolgárok, magyarok ősi vallása, szokásai és a keresztény vallás fejlődésének története, A századoknak szüleményei a religióra nézve, A Pannonia névnek eredete, Sylvester pápa levele és a magyar szent koronának ábrázolása, A kecskeméti öreg kőtemplomról, A reformatio elterjedése országunkban, A Mária kápolnáról, Kecskemét és vidékére vonatkozó rövid chronologiai feljegyzések sat. szintén Miletz bírja az eredeti kéziratokat és családi leveleket.)
Kéziratban: Házi jegyzékeim 1820-ban, melyben mint 5-ik esztendőben járó prókátor magam kezére kezdettem lenni K. J. (Ezen házi és ügyvédi napló érdekes részleteket tartalmaz a költő tizenegy évi működéséről halála napjáig; Miletz birtokában, ki ebből rövid mutatványokat is közöl említett kiadványában). Szinművei, melyek előadattak Pesten: Az örökség, vígj. 1 felv. Vogel (?) után, 1811. ápr. 15.; Szegény lantos, vígj. egy felv. 1811. ápr. 15., még kétszer és 1813., Szmolensk ostroma, érzékeny játék öt f., Weissenthurm Johanna után, 1811. nov. 24., 1812., 1813., Miskolczon 1832. okt. 18.; Az üstöklös csillag (Világ vége), vígj. egy f. Iffland után, 1812. ápr. 17.; Jolánta jeruzsálemi királyné, szomj. négy f., Ziegler Fr. W. után, Pesten 1812. jan. 12. Budán1834. febr. 25., 1835., 1836. a színlapokon ugyan az ő neve szerepel mint fordítóé; azonban a m. n. múzeumban a Fáncsy-színlapgyűjtemény egyik egykorú példányára Murányi van feljegyezve mint fordító; Pártosság dühe, színj. öt felv. Ziegler Fr. W. után, Budán 1833. okt. 15., 2834-36., Kassán 1837. decz. 16., Medve Albert, ford. vígj. egy felv. Pesten 1813. febr. 7.; Élet álom, hősjáték öt f. Calderonután). Toldy szerint még a következő eredeti színműveket írta: Farsangi utazás vígj. öt f. először Kecskeméten adták 1812-ben, elveszett, Doboka vára, Nagyidai czigányok és Comarunna 1814; Benkő szerint Comoedia ex tempore cz. színmű is tőle van. Főügyészi dolgozataiból Huszár László közölt néhányat a Kecskeméti Lapokban (1874. 46-52. sz.)
Arczképe: kőnyomat Rohntól, nyomt. Walzel A. F. Pesten 1853., névaláírása hasonmásával, az eredeti olajfestvény után, mely Kecskeméten van (Magyar Thalia, Pest, 1853.); a Barabás Miklós által rajzolt Magyar írók arczképcsarnoka 1856. Pesten cz. lapon és Horváth Döme által kiadott Bánk bán, Kecskemét, 1856. cz. műben.
Szobra Züllich Rudolftól, Tomori Anasztáz költségén készült és egykor a nemzeti szinház udvarán állott.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1820. II. 51. sz.
Tudom. Gyüjtemény 1821. II. 103. l.
Allg. Literatur Zeitung. Halle & Leipzig 1822. III. 284.
Honművész 1833. 71., 1834. 68., 1835. 19., 104., 1837. 3., 1840. 55. sz.
Társalkodó 1840. (Erdélyi J. Csányi.)
Életképek 1845. II. 20. sz. (Bánk bán).
Pesti Divatlap 1845. II. 32. sz. (Bánk bán), 1847. 6. sz. (Bánk bán).
M. Thalia, Pest, 1853. arczk. és kézir. hasonmása (Vahot Imre, K. életr.)
Szinházi Naptár 1853. arczk. (Vadnai K. K. életr.)
Pesti Napló 1854. 174. sz. (Gregus Ágost), 1861. 116. sz. (Katona szobra leleplezése), 1886. 55., 172. szám, 1896. 133. sz. (Robin, Bánk bán.)
Müller és Vahot Nagy Naptára 1857. arczk.
M. Sajtó 1857. 49. sz. (Kőrösi Sándor, K.-ünnep Kecskeméten.)
Jelenkor. Encyclopaedia Pest, 1858. 66. l.
Danielik. M. Irók II. 135. l.
Vasárnapi Ujság 1858. 42. sz., 1869. (Miletz, K. atyjáról). 1882, (Gyulai, K. ifjúsága), 1883. arczk. (Szász K.)
Pester Lloyd 1858. 58. sz. (Dux A., K. Bánk bánja), 72. sz., 1886. 28. sz., 1892. 269. sz. és 1895. 215. sz. (Silberstein).
Szépirodalmi Közlöny 1858. (Székely József Bánk bán.)
Hirmondó 1860. 55. l. (Kajdacsy.)
Budapesti Szemle XI. 1860. (Gyulai Pál, K. és Bánk bánja. 1882. Gyulai, K. ifjúkori drámái.
Hölgyfutár 1861. 65. sz. (Horváth Döme emlékbeszéde.)
Emléklap K. emlékszobrának leleplezési ünnepélyéről. Kecskemét, 1861.
Fővárosi Lapok 1866. I. (Zilahy Sándor, Lucza széke), 1866. 102. sz. (Lucza széke), 1880. (Karacs T., K. szinészkedése), 1882. 222. sz. (Gyulai, K. és Déryné). 1883. 88. sz. (K. életr.), 1884. 119. sz. (Miletz, K. halála), 1886. 173., 1888. (Molnár F., Bánk bán, Szilágyi S., K. és Hornyik János), 1892. (Kempelen Géza), 1893. (Erdélyi Pál).
Vörösmarty Mihály Minden munkái. Pest, 1864. XII. (Bánk bán.)
Szünidők1866. (Szana T., Melinda).
Auróra-Naptár 1867. (Áldor Imre, Bánk bán.)
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története és Összes Munkái IV.
Jász-Kunság 1869. 1., 2. sz. (Miletz.)
Kisfaludy Társaság Évlapjai. Uj F. III. 1869. (Bárány Bold., Bánk bán rostája.)
XXVIII. 1894. (Gyulai Pál beszéde).
Kecskeméti Lapok 1872. 63. sz. (Horváth D. emlékbeszéde), 1875. 1. 2. sz., 1878. 46., 47. sz. (Sulyok Béla emlékbeszéde sirjánál), 1879. 46. sz. (Nagy Mihály emlékbeszéde sírjánál), 1883. 16. sz. (Szántó K., Bánk bán útja), 42. sz. (K. egy védő irata), 1895. 48., 49. sz. (Kovács Antal, Párhuzam K. és Kisfaludy S. Bánk bánja között.)
Egyetemes M. Encyclopaedia, Pest, 1872. X. 93. l.
Vutkovich, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873.
Benkő K., M. Színvilág. Bpest, 1873. 47. l.
Kecskemét 1875. 1. és köv. sz., 1879. 46. sz., 1882. 23. sz. (K. emlékünnepély.) 38. sz. (Kovács Pál, K. reliquiák), 1883. 31. sz. (K.-ünnep.), 1891. (Kovács Antal, K. Bánk-bánja és a történelem). 1892. 46., 47. sz. (Szántó K.)
Figyelő I.-IV., IX., X.,XIII., XVI. (K. utolsó útja), XVII. (Csanjády, K. életéhez), XXI.
Életképek 1876. (ifj. Szinnyei József, A magyar és német Bánk bán.)
Szini Világ 1877. 22. sz.
Arany János Összes Munkái Bpest, 1879. (Bánk bán tanulmányok 1858. Töredék.)
Déryné Naplója. Budapest, 1879. I. 170-194., 245. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1880. (Porzsolt K.), 1883. (Versényi György, K. és lyrája.)
Ország-Világ 1880. (K. kiadatlan drámáiról.)
Gregus Á., Shakspere pályája. Bpest, 1880. 388. l.
Nemzet 1882. 69. sz. (Gyulai P., K. szinészi pályája), 1883. 106. sz. (Horváth Döme), (Pauler Gy., A történelem Bánk bánja), 1886. 178. sz.
Beöthy Zs., Szinműirók. Bpest, 1882. 126. l. (Bánk bán.) Tragikum. Bpest, 1885. (Bánk bán), Nemzeti Irodalom Tört. Ismertetése II. és Képes Irodalom Története II. (Rákosi Jenő.)
Egyetértés 1883. 31. sz. (Kecskemét ünnepe), 1886. 3. sz. (Váczy János, A K.-monda.)
Koszorú VIII. 1882. (Bodnár Zs.)
Jász-Nagykun-Szolnok 1883. 15., 16. sz.
Századok 1883. 388. l. (Gyulai, K. J. és Bánk bánja ism.), 1893. 708. l.
Ferenczy Zoltán, Észrevételek Bánk bán jelleméről... Kolozsvár, 1883.
Egyet. Philol. Közlöny 1883. (Gyulai, K. J. és Bánk bán-ja ismert. Heinrich G., 1886. 10-21. l. Heinrich G., 1892. Bayer József, K. drámai működése, 1894. Heinrich G., K. Aubigny-drámája; Róna Béla, Egy uj Bánk bán trag. Kisfaludy Sándortól).
Békésmegyei Közlöny 1883. 32. sz.
Gyulai Pál, Katona József és Bank banja. Bpest, 1883.
Budapesti Hirlap 1883. 104. sz. (Hornyik János), 1884. 137. sz., 1885. 89. sz. (K. ismeretlen munkái.)
M. Helikon. Pozsony, 1884. 34. (Ferenczy József).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Zalai Tanügy 1885. (Miletz, K. ismeretlen munkái).
Ellenzék 1886. 142. sz. (Zilahi Béla.)
Közoktatás 1886. 27. sz. (Szana Tamás).
Borsodmegyei Lapok 1886. 923. szám (Istvánffy Gyula).
Alföld 1886. 146. sz.
Verédy, Paedag. Encyclopaedia. Bpest, 1886. 499. l.
M. Nyelvőr 1886.
Rákosi Jenő, A tragikum. Bpest, 1886.
Péterfy Jenő, K. J. Bánk bánja jegyzetekkel és magyarázatokkal. Bpest, 1887.
Kath. Szemle 1889. (Zoltvány Irén, Bánk bán), 1890. (Takáts Sándor.)
Hám Sándor, Jágo és Biberach. Párhuzam. Mindszent, 1888.
M. Könyvészet 1889.
Erdélyi Muzeum-egylet Kiadványai VII. 1890. (Pór Antal, Melinda.)
Irodalomtörténeti Közlemények I. 1891. 469., 487. l. (K. drámái), 1894. (Bayer J., Katona mint vigjátékíró).
Nagybányai állami főgymnasium Értesítője 1891. (Berán Kázmér. K. drámai működése).
Győri Közlöny 1892. 19. sz. (Rupp K.,Melinda 98. sz.)
Erdélyi Hiradó 1891. 27. sz. (Csernátony Gyula, Bánk bán és a magyar történeti drámák.)
A kecskeméti Katona-kör Évkönyve 1891-92. (Kováts Antal, Bánk bán és a történelem, 1895. Párhuzam K. és Kisfaludy Sándor Bánk-bánja között.)
M. Állam 1892. 258. sz. (Katona-Madách.)
Délmagyarországi Közlöny 1892. (Barabás Ábel.)
M. Szemle 1892. (Pintér K., Bánk bán), 1893. 33. sz.
Kecskeméti főreáliskola Értesitője 1893. (K. emlékezete.)
Kecskeméti Képes Naptár 1893., 1894.
Erdélyi Múzeum1893. (Pór Antal.)
M. Sion 1893. 458. l.
Irodalmi Szemle. Eger 1893. 10. sz.
Érdujhelyi Menyhért, Petur és Bánk bán összeesküvése. Ujvidék. 1893.
Szinművészeti Lapok 1894. 2. sz. (Érdujhelyi M., Melinda.)
Hazánk 1894. 316. (Nagy Géza, Bánk bán).
Pallas Nagy Lexikona X. 266. l. (Négyesy László.)
Pesti Hirlap 1896. 131. sz. (Prém József, Bánk bán.)
Uj-verbászi algymnasium Értesitője 1896. (Sajó Sándor, K. és Grillparzer); egykorú színlapok és színházi Almanachok, Zsebkönyvek.