állami polgári s felső kereskedelmi iskolai tanár, szül. 1847. okt. 16. Révfaluban (Győrm.); tanulmányait Győrött és a pesti egyetemen végezte. Középiskolákra a mennyiségtanból és természettanból képesítést nyert. 1872 óta tanár; kezdetben a sátoralja-ujhelyi nagygymnasiumban 1883-ig, 1883. aug. 30-tól a kapuvári polgári iskolánál, 1885-től a nagy-szőllősi polg. iskolánál és legújabban a veszprémi állami felső kereskedelmi iskolánál működik mint rendes tanár. Oklevelet távirótiszt és tornatanár. Hét évig az ugocsai ált. tanító-egylet elnöke volt s a sátoralja-újhelyi olvasókör alapítója, elnöke s örökös tiszteletbeli tagja; a veszprémi ének- és zenekedvelők egyletének igazgató-választmányi tagja.
Természettudományi s népnevelési czikkeket írt a Pesti Naplóba, a Függetlenségbe, a Pesti Hirlapba, az Igazmondóba, az Egyetértésbe, a Néptanodába, a Népnevelők Lapjába s a Rábaközbe.
Czikkei a Képes Ujságban (1865. Erdősék kisértete), az Igazmondóban (1868. Az igaz tanító), a Templénben (1875. 34. sz. Nyissuk ki szemeinket! a métermértékekkel űzött visszaéléseket ostorozza Kasz. Fer. alájegyzéssel, 1881. Az olvasókör), a nagy-szőllősi áll. polg. isk. Értesítőjében (1886. A nap mint a világ fentartója), a Független Hirlapban (1879. 20. sz. Iskola és kaszárnya), az Ugocsában (1890. Quarnerot és vidékét ismerteti Francesco álnévvel, a Templomszolga), a Szatmár és Vidékében (1891. Kelety Julia szekr.), a Veszprémben (1895. A borravaló, az ezzel való visszaélést ostorozza, A csók, a normandiai szokást ismerteti), a Természettudományi Közlönyben (1896. A vadon élő állatok szeliditéséről.)
Álnevei s jegyei: Cunctator, X, Y, Z és Q.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraink. Bpest, 1896. 86. l.