jogi doktor, kir. tanácsos és nyug. egyetemi tanár, szül. 1809. máj. 1. Győrött, hol atyja Karpf Antal híres orvos volt; tanulmányait szülőhelyén elvégezvén, Pestre jött és itten két évet mint törvénygyakornok töltött; 1830-ban ügyvédi s 1832-ben az egyetemen jogi doktori oklevelet nyert. Mint ügyvéd Pesten kezdte meg pályáját, melynek folytatásával 1835-ben végkép felhagyott, midőn a nagyváradi kir. akadémiában a politikai tudományok és magyar váltójog tanszékére nevezték ki. 1838-ban Beke Farkas jogakadémiai tanár elhunytával, saját kérelmére a győri jogakadémiához helyezték át, hol 1848-ig működött. Kiváló érdeme, hogy ő volt az első, ki a politikai tudományokat magyar nyelven művelte. Érdemei elismeréseül magyar nemességet nyert és a m. tudom. akadémia 1846. decz. 18. levelező tagjai sorába választotta. 1849-ben pesti egyetemi tanárnak nevezték ki. 1863-ban királyi tanácsosi czímet nyert. 1868-ban nyugalomba vonult és Bécsbe költözött, hol 1896. jan. 21. meghalt. Németországban tudományos szempontból kétszer utazott. Karpf családi nevét 1842-ben változtatta Karvasyra.
Czikkei a M. akad. Értesítőben (1847. A nemzeti képviseletről, székfoglaló, 1851. Az egyéni tulajdonjogról és a szabad concurrentiáról státusgazdászati tekintetben. 1855. A státusgazdászati tudomány legújabb irányáról, különösen Roscher Vilmos munkájáról, 1856. Az egyéni sajátjogról és a szabad concurrentiáról, státusgazdászati szempontból, 1859. Buda-városi jogkönyv, leginkább jogi és államgazdászati szempontból, 1862. Győr városa történelme 1594. évig, 1868. Emlékbeszéd Szinovácz György felett); a Törvényszéki Csarnokban (1859. A közönséges váltórendszabály 82. czikke értelmezéséhez, A közönséges váltórendszabály vezérelveihez, A nők jogai a magyar és az ausztriai jog szerint összehasonlítva, A közönséges váltórendszabály 16 czikke értelmezéséhez); a Jogtudományi Közlönyben (1866. Észrevételek a végrendelkezési jognak a törvényes osztályrész általi korlátozását illetőleg).
Munkái:
A politikai tudományok rendszeresen előadva. Győr, 1843-44. Három kötet. (I. Alkotmányi politika, az általános igazgatásipolitika, az igazságszolgáltatási politika és a policziatudomány, 2. kiadás 1845. u. ott. II. A státusgazdasági tudomány, III. A fináncztudomány, a 2. és 3. kötet együtt 2. bőv. kiadásban u. ott 1847.)
A magyar váltójog. U. ott, 1846.
A közönséges váltórendszabály, toldalékul a Magyar váltójog cz. munkájához. Buda. 1850.
A váltójog főleg kereskedési és ipartanodák számára. A közönséges váltórendszabály és a még fennálló magyar váltótörvények szerint. U. ot, 1853. (Magyar és német szöveggel, 2. bőv. kiadás. U. ott, 1857.)
Népszerű nemzetgazdaságtan, a mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. U. ott, 1861. (A m. tudom. akadémia által a magyar hölgyek díjával jutalmazott pályamunka. Tudományok Csarnoka. 2. k... 3. jav. és bőv. k. U. ott, 1867., 4. jav. és bőv. k. 1874)
Az államháztartási vagyis pénzügyi tudomány. Pest, 1862. (2. újra dolgozott kiadás 1866., 3. átdolg. k. 1871. U. ott.)
A közrendészeti tudomány. U. ott, 1862. (2. tökéletesített kiadás 1866., 3. k. 1870. U. ott.)
Az alkotmányi és igazságügyi politika. U. ott, 1862. (2. bőv. kiadás 1865., 3. k. 1870. U. ott.)
A váltójogtan. Magában foglalja az általános váltójogi elméletet, a magyar váltójogot és a közönséges német váltórendszabályt. U. ott, 1862. (2. tökéletesbített kiadás 1865., 3. k. 1868., 4. átdolg. k. 1870., 5. átdolg. k. 1872. U. ott.)
A magyar váltójogi eljárás. U. ott, 1864. (2. kiadás 1867., 3. k. 1870. U. ott és 4. a legújabb törvényekhez alkalmazott kiadás. Bpest, 1875.)
Az ausztriai általános polgári törvénykönyv. Pest, 1870.
Kéziratban: Összehasonlító szótár (dictionnaire comparatif) magában foglaló összehasonlítását azon szavaknak, melyek a franczia, olasz és angol nyelvben, vagy legalább kettőben ezek közűl hasonlatosság mellett az írásmódban, ugyanazon jelentéssel bírnak, sok szó latin származása említésével és a szavaknak magyar és német nyelven jelentésével, 3 kötet; Kis szótár, magában foglaló azon angol nyelvű szavakat, melyek ugyanazon értelemmel bírnak egészen vagy némileg az írásmódban hasonló német nyelvű szavakkal, azoknak franczia és magyar jelentésével. Viennae 1883 die 20. febr. (Mindkét munka a m. n. múzeum, a m. tudom. akadémia s a budapesti egyetemi könyvtár kéziratai közt, a szerzőtől sajátkezűleg írva. Ism. M. Könyv-Szemle 1882. 413. 1.) és Az Európai Államok története. (A budapesti egyetemi könyvtárban.)
Pesti Hirlap 1842. 194. sz.
Frenczy és Danielik, Magyar Irók I. 236. l.
Magyar Világ 1866. 112. sz. (Érkövy).
Egyetemes M. Encyclopaedia. Pest, 1872. X. 84. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 84. l.
Fővárosi Lapok 1891. 323. sz.
Vasárnapi Ujság 1896. 4. sz. (Nekr.)