ovos-sebész-doktor és műtő, K. Sándor ág. ev. püspök testvéröcscse; gyakorló orvos volt Győrött, hol 1860. máj. 30. meghalt 40. évében.
Czikkei az Orvosi Tárban (1843. Tapasztalati adatok a tüdőlobról, különös tekinttel a kopogtatás- és hallgatódzásra, 1844. Közlemények a bécsi cs. kir. közönséges kórházból. Ütértágulat a függő-ív fölhágó részén, Nagyfokú kékkór a lehágóürüsér és bal névtelen visszér öszszenyomatása miatt, rögtön bekövetkezett halál sat., 1845-46. Levelezés és Közlemények Bécsből, Csontszú és fene, Sipolyok, Csonttörések, Törés a koponyán, Lékelés, Zúzott törés az alkar csontjain, nevezetes összefoggás, Sérvek, Görbületek, Húgykövek, Kinövetek, álképletek, 1847. Kisérletek a kénégeny belégzésével, Közlemények a bécsi egyetem első sebészi kórodáján, 1848. Mütéti kórház keletkezte Győrött); a Természetbarátban(1847. További kisérletek kénaetherrel a sebészi műtétek fájdalmatlanná tétele végett); az Orvosi Hetilapban (1857. Szózat vidéki ügyfeleinkhez.)
Gyászjelentés.