bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. 1851. szept. 14. Beszterczebányán (Zólyomm.); gymnasiumi tanulmányait szülővárosában, az egyetemieket Bécsben és Budapesten végezte. Az utóbbi egyetemnél szerzett tanári oklevelet, 1876-ban pedig elnyerte a bölcseletdoktori fokozatot. 1873 óta a soproni állami főreáliskola tanára. Élénk tevékenységet fejtett ki a közművelődési s egyesületi téren, mint a soproni szinpártoló egyesület egyik alapvetője és a soproni irodalmi és művészeti körnek 1877-82-ig főtitkára, azontúl másodelnöke, majd elnökhelyettese és elnöke, a hol emberül küzdött a magyarosodásért és Sopronnak nemzeti művelődéseért. Schlosjarik családi nevét 1877-ben változtatat Kárpátira.
Munkatársa volt a M. Nyelvőrnak és Figyelőnek, különösen az Ujvári Béla és Moller Ede által szerkesztett Külföldnek. Czikkei a Fővárosi Lapokban (1877. Gyöngyösi István Murányi Venusa); a Koszorúban (IV. 1880. A murányi Venus Petőfinél és Tompánál); a Magyarország és a Nagyvilágban (1879. Frankenburg Adolf); a soproni irodalmi és művészeti körben tartott felolvasásai a Sopronban jelentek meg. Programmértekezései a soproni főreáliskola Értesítőjében (1884. Ulber jubileuma 1883. decz. 8., 1885. Ünnepi beszéde a koronázás évfordulója alkalmából, Köpe Dezső emlékezete); a Győri Közlönyben (1890. 137. sz. Töredék Tóth Ede naplójából.)
Munkái:
A murányi Venus a magyar költészetben. (Irodalmi kisérlet.) sopron, 1880.
Német nyelvtan. Gymnasiumok, reáliskolák, kereskedelmi középiskolák, polgári és felső leányiskolák használatára. Bpest, 1889. (Fleischhacker M. Fridolinnal együtt. 2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1895.)
Német olvasókönyv szótárral, középiskolák számára. U. ott. 1893-94. Három kötet. (Fleischhacker M. Fridolinnal együtt.)
Soproni m. kir. állami főreáliskola története. Sopron, 1896.
Szerkesztette a soproni irodalmi és művészeti kör Emlékkönyvét (sopron, 1892., ebben a kör történetét írta meg.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1889., 1893-94.
Századunk Névváltoztatásai, Bpest, 1895. 117. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 215. l. (Latkóczy Mihály) és önéletrajzi adatok.