nyug. felsőbb leányiskolai igazgató, szül. 1840. nov. 11. Győrben, hol atyja (ki 1847-ben halt meg) jómodú hajós volt, édes anyja pedig az 1848-49. szabadságharcz alatt teljesen elvesztette vagyonát. K. tanult az ottani alreáliskolában; 1854-ben a tanítóképzőbe iratkozott be s 1856. júl. végén megszerezte a tanképesítő oklevelet. Azután tanító és nevelő volt Rába-Patonán, Gyirmóthon, hol 1857-58-ban a Lippay géza mostani alispánnak nevelője volt, továbbá Tapolczán, Szolnokon és 1864-65., Dunaföldváron. 1866-71-ig mint felső-bányai tanító működött. 1870-ben résztvett az általános tanítógyűlésen. 1870. nov. 16. Eötvös József miniszter Gmündbe küldte ki, hogy képzőintézeti tanárrá képezze ki magát. 1871. okt. 10. kinevezték Iglóra segédtanárnak. Iglón léte alatt tanári vizsgálatott tett és 1872. okt. 7. rendes tanárnak neveztetett ki. 1872-ben Hamburgban jelen volt a német egyetemes tanítógyűlésen. 1875. júl. 1. megszerezte a középiskolákra a szabadkézi rajztanításra képesítő oklevelet. 1876. júl. 28. a győri tanítóképzőben nyert állomást. Az 1883-ban tartott képviseleti tanítói közgyűlésen ő is egyike volt a kormány által meghívottaknak és aug. 16. kinevezték a besztercze-bányai felsőbb leányiskola igazgatójának. 1885. júl. 24. Lőcsére helyezték át és itt működött 1889-ig, mikor betegeskedése miatt nyugalmazták és ekkor Győrbe költözött. Magánszorgalomból sok mindent összetanult, ú. m. fényképészetet, könyvkötést, rajzolást, festést, állatkitömést, gyorsírást és a zenében is szerzett ügyességet. Hauch családi nevét 1866. febr. 4. változtatta Kárpátira.
Paedagogiai czikkeket írt a Tanodai Lapokba (1860.), a Népiskolai lapokba (Szatmár, főmunkatársa volt és a gyakorlati részének rovatvezetője), a Népiskolába, a Népiskolai Tanügybe (Eger), a Lányok Lapj., A Népt. Lapj., a Kis Ujságba, a Hasznos Mulattatóba, a Győri Közl., Nagybánya és Vidékébe (1881. Az írás története) sat.
Munkái:
Vezérkönyv a népiskolai irálygyakorlatok kezelésében. Példatárral. Tanítók és tanítójelöltek számára. Pest, 1873.
Állatmúzeum. Utasítás a különféle állatoknak gyűjtemények számára való kitömésére és eltartására, valamint az állatok csontvázainak elkészítésére. Szamosujvár, 1874. (8 ábrával, 2. kiadás. Bpest, 1875.)
Írómester. Utasítás a szépírástanításban. Tanítók, tanítójelöltek sat. számára. A magyar és német írásbeli betűknek a szöveg közé nyomott ábráival. Szepes-Igló, 1875.
Emericzy Gézával együtt írták a következő műveket:
Vezérkönyv a népiskolai számtanításban. Tanítók és tanítójelöltek számára. U. ott. 1873-74. Két kötet. (2. átdolg. kiadás. Bpest, 1883-84. 3. átdolgozott kiadás. 1890., 4. k., 1897. U. ott.)
Számtani példatár. Bpest, 1873-77. Hat füzet. (A népiskola hat osztálya számára. I. 2. átnézett k 1881. 3., 1885., 4. k. 1887., 5. k. 1890. 6. k. 1894., II. átn. k. 181., 4. k. 1883. 5. k. 1884., 7. k. 1885., 8. k. 1887., 9. k. 1890. III. átn. k. 1881., 5. k. 1884., 7. 1887., 10. k. 1893., IV. 3. átn. k. 1882 4. k. 1884., 6. k. 1886., 8. k. 1888., 9. i. 1895. V. 2. átn. k. 1881., 3. k. 1885., VI. 2. átn. k. 1883., 4. k. 1890. U. ott.)
Vezérkönyv a népiskolai földrajz-tanításban, tanítók és tanítójelöltek számára. A m. kir. vallás és közokt. miniszer által koszorúzott pályamű. U. ott, 1877. (2. kiadás Ugyan ott, 1888. Megjelent németül, szerbül és ruménul is ugyan ott. Ehhez: Eredménytár 2-ik kiadás, U. ott, 1882. és Atlasz. U. ott.)
Gyakorlati méréstan. Különös tekintettel a föld- és magasságmérés és a vízszintezés egyszerűbb eseteire. főleg tanítóképezdék és tanítók számára. Győr, 1877. Ehhez Példatár. (2. jav. kiadás. Bpest, 1881.)
Vezérkönyv a népiskolai méréstan tanításához a mindennapi és ismétlő iskolák számára. Igló, 1877. és Bpest, 1882. (Ehhez Példatár.)
Olvasókönyv a polgári és felsőbb leányiskolák I. és II. osztálya számára. Bpest, 1885. Két rész.
Szerkesztette a Győrvidéki Tanítóegylet Közlönyét hat évig; az Iskola után, erkölcsi elbeszélések a magyar ifjuság számára, Győr, 1893. (2. kiadás 1895. u. ott) és Madárdalok; Költemények a magyar ifjuság számára. Győr, 1893. 1891 óta szerkeszti és kiadja az Őrangyal czímű képes gyermekujságot Győrött.
Álnevei és jegyei: Faludy, Falusi János, Egy tanító, Endre bácsi, a+b és K. E.
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-89., 1893.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Paedagogiai Szemle 1889. fényny. arczk. (Jilg J. Ede).
Győri Milleniumi Naptár 1895-re 210. l. arczk. (Szögyi g. V.)
Pallas Nagy Lexikona X. 215. l. (Kiss Áron).
Őrangyal. Győr, 1896. köny. arczk.