bölcseleti doktor, tanárképző-intézet tanár, szül. 1843. decz. 25. Szegeden (Csongrádm.); iskoláit szülővárosában és Pesten végezte. 1862-65-ig a bécsi egyetemen bölcseleti s philologiai tanulmányokkal foglalkozott. 1866-ban a pesti egyetemen bölcseletdoktori s magisteri oklevelet szerzett. 1868-70-ig a kereskedelmi akadémiában az izraelita vallástant tanította, úgy a pesti középiskolákban is. Részt vevén a tanáregyesület gyűlésein, paedagogiai s tanügyi kérdésekben neve csakhamar ismeretessé vált és ennek köszönhette, hogy 1869-ben Eötvös József báró közoktatási miniszter kiküldte Lipcsébe a gyakorlati tanárképzés tanulmányozása végett. Ott paedagogiai készültségével Ziller Tuisconnak bizalmát annyira megnyerte, hogy ez gyakorló elemi iskolai presbyteriumának elnökévé nevezte ki s azzal bizta meg, hogy az iskola új szervezetét és tanulmányi rendjét elkészítse. 1871. őszén visszatért és 1872-ben a pesti egyetemen a paedagogia, ethika és psychologia magántanára lett. A közoktatási kormány megbizásából elkészítette az általa javasolt gyakorló főgymnasiumi szabályzati tervezetét, mely elfogadtatván, 1872. május 16-án a gymnasiumi gyakorló iskola megvalósult; augusztusban a tanárképző intézethez a bölcselet és paedagogia tanárává s a gyakorló iskola paedagogiai vezetőjévé neveztetett ki. Ő honosította meg nálunk a gyakorlati psychologián alapuló Herbart-féle methodust és e téren iskolát alkotott. 1873-tól egy évtizeden át a közoktatási tanács jegyzője volt, azóta rendes tagja. 1874 óta a középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja. Munkásságának súlypontja a középiskolai s egyetemi tanításon kívül, középiskolai tanításunk újjászervezésére esik. Kleinmann családi nevét 1874-ben változtatta Kármánra.
Czikkei, többnyire névtelenül, a Tanügyi Füzetekben (1868. Erdélyi János, Egyetemes irodalomtörténetének birálata); a M. Tanügyben (1872. Észrevételek a közoktatási tanács szabályzatára, A közoktatásügyi budgetvita, A gyakorló iskola, 1873. Módszertani értekezletek, Középtanodai törvényjavaslat, Tantervtanulmányok, 1874. A tantervek elméletéhez, Az új gymnasiumi tantervjavaslat; 1. Történelem, 2. A nyelvek, Psychologiai irányok, az Új törvényjavaslatok, A közoktatási tanács jelentései rólok, 1875. A tanárképzés reformja, Emlékirat a közoktatás ügyében, 1876. Havi szemle, Az új középiskolai rendtartás, 1877. A paedagogia alapvetése; az erkölcsi feladat, Módszeres értekezletek középiskoláinkban és könyvism., 1878. A paedagogia alapvetése: A nevelés munkája, Boekh és a philologiai tanítás. Az orsz. közokt. tanács felterjesztése a középiskolai tanárképzés tárgyában: történet, magyarnyelv, franczia nyelv, fordítások és könyvism., 1879. Matthew Arnold, Iskolai tanulmányok, ford., A közoktatásügyi tanács véleményes jelentése az egyetem bölcs. karának a tanárképzést illető javaslata tárgyában, gymnasiumaink ujjászervezése: általános utasítás, utasító észrevételek a magyar, latin, görög, német nyelv és történet tanításához, 1880. A történeti fejlődés útja: a történeti élet első foka, Lotze, A philosophia az utolsó negyven évben, ford., Utasító észrevételek a földrajz, természetrajz, mathematika, rajzolómértan és szabadkézirajz tanításához, 1881-82. Pro domo: olvasó-könyveiről, Jules Simon, A tudomány hatása, ford., 1883. Visszapillantás gymnasiumi tantervünk történetére); a tanárképző intézeti főgymnasium Értesítőjében (1888. Ünnepi beszéd a gyakorló iskola felavatása alkalmából, 1891. Az oktatás és tanterv elméletéhez); az Országos Tanáregyesület Közlönyében (1889-90. A görög nyelv kérdése, a közoktatási tanács számára készült véleményes jelentés); a Fővárosi Lapokban (1889. A görög nyelv), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. Egy érdekes tankönyv: Wagner F. Phraseologia); a M. Paedagogiában (1892. A testi nevelés feladatai, Az erkölcsi nevelés feladatai); a M. Zsidó Szemlenek is munkatársa.
Munkái:
A római irodalom történetének vázlata. Gymnasiumi segédkönyv. Dr. Kopp és egyéb kútfők után Kislaki Mór. Szeged, 1862.
A zsidó nép és irodalom története. Cassel D. után ford. Pest, 1868.
Vadamecum für die Praktikanten d. Paedag. Seminars zu Leipzig. Herausgegeben von mehreren älteren Praktikanten. Leipzig, 1870.
Szervezeti javaslat az egyetem bölcsészet-karának kebelében fennálló középtanodai tanárképezdének paedagogiai szakosztályát illetőleg. Bpest, 1871. (Melléklet a Philol. Közlönyhez. Újonnan lenyomtatva: A gyakorló iskola működése. Volt tagjainak levelei. Emlékül az iskola alapításának 20. évfordulóján közrebocsátja. U. ott, 1892.)
Herbart és Lubrich. U. ott, 1875. (Különny. a M. Tanügyből.)
Az országos közoktatási tanács felterjesztése a középiskolai tanárképzés tárgyában. U. ott, 1875. (Különny. a M. Tanügyből.)
Magyar olvasókönyv középtanodai használatra. U. ott, 1874-1875. Három rész. Középiskolai Tankönyvek Tára I-III., I. 2. kiad. 1875., 3. k. 1877. 4 átdolgozott k. 1879., II. 2. k. 1880. 3. átdolg. kiadás 1883. III. 2. átdolg. k. 1883. Bpest, Komáromy Lajostól az átdolg. kiadások).
Közoktatásügyi törvények és rendeletek Tára. Az 1868. év óta 1877. év végeig közrebocsátott és a népoktatásra vonatkozó törvények, miniszteri rendeletek, tantervek és szabályzatok gyűjteménye. Hivatalos adatok nyomán. U. ott, 1878.
Világtörténet rövid előadásban. Felsőbb népiskolai intézetek, különösen polg. iskolák számára. Irta Freemann A., angolból ford. U. ott, 1879.
Logika és a philosophia encyclopaediája. Lotze Hermann előadásainak dictatumai, ford. U. ott, 1884. (A philosophiai tanulmányok alapvonalai I.)
A nevelés elméletének története. Bevezető tanulmány. Irta Browning Oszkár, angolból. Könyvészeti és életrajzi jegyzetekkel ellátott átdolgozás. U. ott, 1885.
Philosophiai propaedeutika. A psychologia és logika vázlata. Joly H. párisi egyetemi tanár után francziából. U. ott, 1885.
Psychologia. Lotze Hermann előadásainak dictatumai. Ford. U. ott, 1887. (Philosophiai tanulmányok alapvonalai II.)
Középiskolai tantervek. A főbb államok középfokú tanterveinek rendszeres (tan-czél, órabeosztás, tanmenet) egybeállítása. I. Ausztria, Németország, Francziaország és Olaszország gymn., reálgymn. és lyceumi tervei. U. ott, 1888.
Képes ABC. Magyar gyermekkönyv. Első olvasás-gyakorlat. Mondókák, versek, mesék, dalok 4-6 éves gyermekek számára. U. ott, 1889.
Görög és római állami régiségek. Segédkönyv az irodalmi és művelődéstörténeti tanításhoz. Dr. James Gow műve után angolból. Ugyanott. 1890.
Beispiel eines rationellen Lehrplans für Gymnasien. Halle a. S., 1890. (Sammlung paed. Abhandlungen. Ism. Budapesti Szemle 1889. LX).
Aesopus. Tanulságos mesék. Bpest, 1891.
Egy tudós Koryphaeus. Élet után ismerteti és tudós köreinknek, akadémiának, egyetemnek figyelmébe ajánlja Plagiosipus. Ugyanott, 1892.
A tudós Koryphaeus válaszának igazságot szolgáltat Plagiosippus. Ugyanott 1892.
Franczia Tündérmesék (Contes des fées.) Ugyanott, 1892. (Forgó bácsi könyvtára.)
A tanárképzés és az egyetemi oktatás. Paedagogiai tanulmány. Melléklet: A budapesti tanárképző intézet szervezetére vonatkozó munkálatok és ügyiratok. U. ott, 1895.
Die Organisation des höheren Unterrichts in Ungarn. München, 1896.
Szerkesztette a M. Tanügy cz. folyóirat II-X. évfolyamát 1873-1882. (1876-ig Heinrich Gusztávval); a Jeles Irók Iskolai Tárának 1877-1885-ig XXV kötetét és a Történeti Kézikönyveket 1879-86. XIII. kötet (most Athenaeum Könyvtára.)
Magyarország és a Nagyvilág 1874. 45. sz. arczk.
Kiss Áron, A magyar népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. 205., 211. l.
Közoktatás 1882.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Egyenlőség 1891. 22. sz.
M. Könyvészet 1895.
Pallas Nagy Lexikona X. 172. l.
Századunk Névváltoztatásai, Bpest, 1895. 117. l.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi akadémia története. Budapest, 1896. 101. l.