ügyvéd, K. József ev. ref. lelkész, később püspök és Szalay Klára fia, szül. 1769. márcz. 14. és kereszteltetett 16. Losonczon. Alsóbb iskoláit szülővárosában elvégezvén, 1785-ben Pestre ment az egyetemre jogot hallgatni, 1788. pedig Bécsbe, mivel az ott végzetteknek több kilátásuk volt József császár idejében hivatalnyerésre. Bécsben mint tudósító vagy magánágens tartotta fenn magát. Itt ismerkedett meg és folytatott félévig szerelmi viszonyt a nála 5-6 évvel idősb Markovics grófnéval, egy kalandor katonának szép, de könnyelmű nejével, a kiben Székely József és Abafy Lajos Fanni mintáját gyanítják, de elegendő alap nélkül. E nő 1789 nyarán leköltözött férjének bánsági birtokára, K. pedig 1789. júl. és 1790. letevén Pozsonyban ügyvédi vizsgálatait, 1791 vége felé a pozsonyi országgyűlés után Pestre jött vissza s itt ügyvéd lett. Kora ifjúságától különös fogékonysággal bírt a társasélet örömei iránt és szép alakja, kitűnő modora, nyugati műveltsége s egész egyéniségének varázsa megnyitották előtte az előkelő pesti salonok ajtait; igazi világfi volt s ez okból Pest Alcibiadesének is nevezte el Toldy Ferencz. Kivált a protestáns főúri házakkal, a Ráday-, Beleznay-, Podmaniczky-családokkal állt szoros összeköttetésben. Kármánra az1790-91 országgyűlés nem maradhatott befolyás nélkül, az onnan kiáramlott eszmék őt is magokkal sodorták. Az európai műveltség szükségének tudata s a nemzeti érzés fölébredt benne; elérkezettnek látta az időt, a melyben hazája javáért ő is tehet valamit; elég erőt, elég tehetséget érzett magában, hogy hazáját ha mással nem, legalább tollával szolgálja. Már Bécsben elsajátította a franczia, angol és olasz nyelvet; M. grófné Kármánhoz írt leveleiben gyakran használja az olasz nyelvet; így K. ezt is értette. K. egész lélekkel merült az akkori eszmék forrongásába s egyik vezetője lett az ifjúságnak. 1792-ben Ráday Pál gróf mellett az első magyar budai színjátszótársaságot igazgatta. Ő mondta ki először azt az eszmét, hogy Pestet irodalmi központtá kell tenni s e czélból Schedius Lajossal, az egyetem aesthetika tanárával, és Pajor Gábor orvossal szövetkezve, megindította 1794 elején az Urania évnegyedes folyóiratot. Ezzel K. főmunkássága oda irányult, hogy a nőkre hasson művelőleg, különösen az ő ízlésüket nemesítse és az irodalmat velük megkedveltesse. A folyóirat szépirodalmi s irányczikkeket közölt. A szerkesztőkön kívül még Csokonay írt hét költeményt névtelenül a folyóiratba. Kevés előfizetője volt; gróf Beleznay Miklósné s egy ismeretlen támogatták; három kötete jelent meg és 1795 elején megszünt. A megszünés oka talán K. betegsége s e miatti elkedvetlenedése is lehetett. 1792-ben fölvétetett a pesti Hét csillaghoz cz. szabadkőmüves páholyba. részt vett a Martinovics összeesküvésben, a mint ezt egy rokona (K. Zsuzsánna nevű nőtestvérének leánya, özv. Jaán Zsigmondné) 1884-ben beszélte. 1795. ápr. 5. atyja halálakor haza ment Losonczra s Martinovics lefejeztetése után 14 napra, tehát jún. 3. Losonczon huszonhat éves korában ő is meghalt.
Dolgozatai az Uraniában jelentek meg:; legnevezetesebb köztük a Fanni hagyományai czímű kis regény, a mult századi magyar széppróza legkitünőbb terméke, az első, lélektani részletezéssel kidolgozott regény irodalmunkban. Alkotó és előadó művészete félreismerhetetlen egyéb dolgozataiban is: Az új házas leveleiben, A módi cz. satyrában s a Fejveszteség cz. történeti regénytöredékben, továbbá meséiben. Írói programmját foglalja magában: A nemzet csinosodása cz. értekezése, mely a mult század magyar irányczikkei közt egyike a legtartalmasabbaknak.
Munkái:
Urania. Vácz, 1794. Három kötet.
Kármán József írásai és Fanni hagyományai. Kiadta Toldy Ferencz. Pest, 1843. (Nemzeti könyvtár.)
Fanni hagyományai. Budapest, 1875. (Olcsó Könyvtár 7. sz. Gyulai Pál előszavával. Kiadta Zilahy Károly is a Hölgyek Lantjában (Pest, 1865.) Németül: Rózsa Mórtól (Universal Bibliothek 1378.) Szerbül is megjelent (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1887. 327-334. 1.)
Kármán József összes művei. Bpest, 1879-80. (Nemzeti Könyvtár IV., XIII. K. életrajzával Abafitól).
K. és Markovicsné német levelezéseinek egy részét magyarra fordítva kiadta Székely József (Kármán és M.... grófné levelei. Pest, 1860. Ism. Abafi, Figyelője VIII. k. 247-255. 1.) Ezen levelezésből 70 van meg a m. tud. akadémia levéltárában. A losonczi K. emlék három részből áll: egy négy méter magas obeliszk alakú emlékkőből, emléktáblából azon házon, a melyben K. született és az ev. ref. temetőben díszes sírkőből, (ezt 1897. jún. 3. leplezték le). A leleplezési ünnepélyen 1896. máj. 25. a m. tud. akadémia, a Kisfaludy-társaság és a Petőfi-társaság képviselői lelkes beszédek kiséretében koszorúkat tettek a szoborra.
Mindenes Gyűjtemény 1789. 19. sz.
M. Hirmondó 1795. I. 35. sz.
Novi Annales Ecclesiastici 1795. I. 54. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai V. 1846. (Toldy F., Kármán és Fanni emlékezete), XVI. 1880. (Heinrich Gusztáv, Fanni hagyományai eredetéről. Ugyanez a Pesti Naplóban 1880. 169. sz.)
Pesti Napló 1853. 1093. sz.
Toldy Ferencz, M. Költészet Története, M. Nemzeti Irodalom Története és Összes Munkái (Irod. Beszédei II. 1872. Kármán és Fanni Emlékezetök).
Vasárnapi Ujság 1871. 49., 50. sz., 1874. 39-43. sz. (Baráth Ferencz), 1884. 14. sz. (K. halála és ennek körülményei.)
Losonczi Lapok 1875. 15-17. sz. Ellenőr 1877. 160. sz. melléklete (Sümegi Kálmán, K. és a nők).
Kassa és Vidéke 1878. 21. sz. (Paulikovics Lajos, Fanni K. eszményképe.)
Halász Ignácz, Kármán József, Irodalomtörténeti tanulmány. Bpest, 1878.
Adolf Dux, Der Alcibiades von Budapest, Pester Lloyd 1878. máj. 11.
Figyelő IV. 1878. (Haraszti Gyula), VI. 1879., VIII., IX. 1880. (Abafi Lajos).
Petőfi-Társaság Lapja 1878. 7-10., 13. sz. (Bodnár Zs., Urania.)
Nemzeti Hirlap 1878. 349. sz. és 1879. 93. sz. (Beöthy Zsolt.)
Havi Szemle 1879. 175. l. (Bodnár Zs.)
M. Nyelvőr IX. 1880. (Weidinger József, K. magyar nyelve.)
Koszorú IV. 1880. (Bodnár Zs.)
Bodnár Zsigmond, Urania. Kármán és Pajor. Budapest, 1880.
Prém József, K. József és Faludy Ferencz. Pozsony, 1885. (M. Helikon 51.)
Beöthy Zsolt, M. Nemzeti irodalom történeti ismertetése, Szépprózai Elbeszélés II. és Képes Irodalomtörténete II.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. II. 330., 484., III. 719. l.
Gondűző, 1885. 23. sz. (Szana Tamás).
Szana Tamás, M. költők szerelme. Bpest, 1887.
Kiszlingstein Könyvészete.
Kath. Szemle 1890. (Takáts Sándor.)
Losoncz és Vidéke 1890. 29., 30. sz.
Kazinczy Ferenc levelezése II. Bpest, 1891. 363., 384.
Werner A. Vilmos, Goethe és K. Eszthetikai tanulmány. Szombathely. 1890.
Fővárosi Lapok 1891. 112. sz.
Baráth Ferencz, Irodalmi dolgozatok. Bpest, 1895.
Pallas Nagy Lexikona X. (Négyesy László).
Losonczi Hirlap 1896. 21. sz.
Budapesti Hirlap 1896. 21. sz.
Budapesti Hirlap 1896. 144., 146. sz.
P. Hirlap 1897. 156. sz.