Karkecz Lajos, szerzetes nevén Alajos,
Ferencz-rendi szerzetes és házfőnök, szül. 1854. aug. 25. Szolnokon (Jász-Nagykun-Szolnokm.) jó módú iparos polgári szülőktől; a gymnasium négy első osztályát szülővárosában, az ötödiket Jászberényban végezte. Ekkor (1871. auguszt. 22-én) a szent Ferencz-rendbe lépett; a próbaév után a VI. osztályt Gyöngyösön, a III. és IV. Szegeden elvégezvén, szerpappá, 1878. jún. 25. áldozópappá szenteltetett Gyöngyösön, hol mint gymnasiumi tanár négy évig működött. 1881-ben Szolnokra rendeltetett szintén tanárnak, hol négy évig tanította a mennyiség- és természettant. 1885-ben a rendi növendékek hittani tanárává s egyszersmind rendtartományi főnöki titkárrá neveztetett ki a szegedi szerzetházba. 1890-ben szabadkai szerzetfőnökké választatott meg és jelenleg is ott viseli ezen hivatalt; egyszersmind helyettes plébános és a szerzetes tartomány titkára.
Programmértekezései a gyöngyösi gymnasium Értesítőjében (1880. A görögök családi élete s köznevelés Lycurgos és Solon idejében); a szolnoki főgymnasium Értesítőjében (1882. Az üstökösök, 1884. Üdvözlő beszéd Varga Emil tanárkodásának 25 éves jubileumára, 1884. A lét kérdéséhez); munkatársa volt a Gyöngyösnek, a Jász-Nagykun-Szolnoknak és a szegedi napilapoknak; a szabadkai hirlapokba is írt tárczaczikkeket.
Munkái:
Szolnokváros közoktatásának és plébániájának története. A főgymnasium ötven éves ünnepélye alkalmára. Eger, 1885.
Ki a kegyúr Szolnokon? Jogtörténelmi tanulmány. (Sajtó alatt.)
Megalapította 1889-bena Hitszónoklati folyóiratot és szerkesztette 1893-ig Szegeden Urbánnal. (Ism. M. Sion 1889., 1891.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 167. l. és önéletrajzi adatok.