ev. ref. főgymnasiumi tanár, előbbinek testvéröcscse. Az erdőgyűlés 1837. ápr. 17. választotta meg a nagy-kőrösi iskolatanítókat képző s gazdasági tanintézet vezetésére. Mielőtt azonban állását elfoglalta s az egyházkerületnek 1836. máj. 1. határozata s ebben kimondott 1000 pfrt utazási költségen a külföldi szakintézetek tanulmányozása végett külföldre ment, a tótmegyeri gazdasági tanintézetben praktizált. 1839-ben kezdte meg tényleg tanári működését és folytatta 1848-ig, a mikor a szabadságharczban részt vett; ezért és mert úgy ő maga, mint az előljáróság meggyőződött, hogy tanársága (dadogása növekedett) nem sikeres, állásáról 1848. okt. 28. leköszönt. A szabadságharcz után, mint magánzó, Nagy-Kőrösön telepedett le; később Abonyba, majd Tatába (Komáromm.) költözött, hol 1879. ápr. 27. meghalt 68. évében.
1840-ben az orsz. gazdasági egyesület által kitűzött 130 arany pályadíjat, társaival készített következő munkájával nyerte el:
Gazdasági kistükör. Falusi ifjuság számára. Karika Pál, Szentmiklósy Sámuel és Tahy Emánuel koszorúzott munkáikból szerkesztve kecskeméti Csapó Dániel által, kiadta a M. Gazdasági Egyesület. Buda, 1843. (jav. és bőv. 3. és 4. kiadás. U. ott, 1845.)
Szinnyei Könyvészete 112. l.
Ádám Gerzson és Joó Imre. A nagykőrösi ev. ref. főgymnasium története. Nagy-Kőrös, 1896. 198. l. és gyászjelentés.