orvosdoktor, tiszteletbeli megyei főorvos, szül. 1827. ápr. 16. Apácza-Szakálloson (Komáromm.), hol atyja K. Pál ev. ref. lelkész volt; a nagykőrösi és opápai ev. ref. főiskolákban tanult; az orvosi tanfolyamot Pesten végezte, hol 1855-ben orvosdoktorrá avatták. Orvosi gyakorlatot Győrben, majd Téthen, hova tiszteletbeli megyei főorvosi ranggal járási orvossá választatott, később ismét Győrben folytatott. 1867-ben felhívást írt a nyilvános felolvasások létesítése végett; e tárgyban írt a győri helyi lapokba is; végre dr. Kovács Pál társaságában 1869-ben meg is kezdették felolvasásaikat, melyek azonban csak rövid ideig tartottak, mire 1879-ben a győri iparos körben újra életbe léptette. 1881-bena tüdőbetegségek szakorvosaként Budapesten telepedett le; ezen szakmával azonban közbejött megsüketülése miatt kénytelen volt felhagyni és Győr-Szent-Mártonban mint járási orvos telepedett le.
1860-tól a győri hirlapoknak volt állandó munkatársa, számos, a közművelődés és hazai ipar előmozdítása érdekében írt czikkeivel: ezek közül: miként emeljük iparunkat cz. külön nyomatban is megjelent.
Czikkei a Gyógyászatban (1863. A szénsav javalata vérhas ellen, 1886. A betegség fogalma, A levegő szénsavtartalmának kóroktani jelentősége, 1867. Adatok a vörheny gyógymódjához, 1868. Esetleges vagy erőszakos fuloadási halál, 1874. Tájhonos gyomorhurut); az Orvosi Hetilapban (1865. Meningitis cerebrospinalis vagy váltóláz); az Államorvosban (1874. Egy adat a m. kir. igazságügyministerium f. évi márcz. 30. kelt szabályrendeletének illustratiójához, 1879. Javaslat az egészségügy rendezéséhez); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVII. 1875. Győr vidékén honos kóralakok.
Munkái:
A magyar orvosok és természetvizsgálók törvényjavaslata a győri és előpataki nagygyűlések megállapodásai alapján, továbbá a közegészségi tanács, a biharmegyei orvos gyógyszerész és természettudományi egylet bizottsága... Tisza Kálmán belügyminiszter... részéről előterjesztett közegészségi törvényjavaslatok felhasználásával. Bpest, 1875. (Dr. Kátai Gáborral együtt.)
Eucalyptus a járványos cholera leghatályosb ellenszere. U. ott, 1878. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
A malárialáz fokai s viszonya a tüdővészhez. U. ott, 1882. (Különny. a Gyógyászatból.)
A phthisis és tuberculosis közötti viszonyról. U. ott, 1893. (Különny. az Orvosi Hetilapból. Németül is megjelent a Wiener Medizinische Presseben.)
Szerkesztette a Győri Lapok cz. társadalmi, közművelődési és ismeretterjesztő közlönyt 1879. jan. 1-től decz. 31-ig 105 számot és a Hazánk cz. politikai s vegyes tartalmú hetilapot 1880. márcz. 24-től decz. 22-ig szintén Győrben, mely lapnak az év első negyedében is főmunkatársa volt.
Szinnyei Könyvészete és önéletrajzi adatok.