hirlapíró, Kramer József kereskedő és Fischer Fáni fia, szül. 1857. aug. 28. Karczagon; Kramer családi nevét az írói pályán változtatta Karczagra. Debreczenben végezte el a gymnasiumot, mire 1876-ban belépett az országos szini iskolába. A szinészeti pályáról a katonáskodás szólította el. Mint hirlapíró 1879-től segédszerkesztője volt a Debreczeni Ellenőrnek 13 évig; midőn 1891-ben Budapestre költözött, Hevesi Józseffel együtt megalapította a Magyar Geniusz cz. képes hetilapot. 1890-ben nőűl vette Kopácsy Juliska énekesnőt.
Novellái és tárczaczikkei megjelentek a Fővárosi Lapokban, a M. Salonban, az Ország Világban, a Budapesti Hirlapban és több fővárosi és vidéki lapban. 1876-77-ben rendes belső dolgozótársa volt az Egyetértésnek. Czikkei a Koszorúban (1881-82. életkép és beszély), a nagyváradi Szabadságban (1885. 199. sz. Toltényi Vilmos szinész életrajza); a Debreczeni Ellenőrben (1886. 102., 109-113. sz. Szákfy József a legrégibb magyar szinész); a M. Geniuszban (1893. Nagy Imre, 1894. Kossuth mint szónok); a Képes Családi Lapokban (1893. elb.), a M. Hirlapban(1894. 72. sz. Paulay Ede) sat.
Munkái:
Ma és mindig. Bpest, 1884. (Beszély gyűjtemény.)
Szerető szivek. elbeszélés. Debreczen, 1885. (Ism. Nemzet 194., Egyetértés 279., Főv. Lapok 288., Ellenőr 205. sz.)
A hitves, szinmű 4 felv. Bpest, 1888. (A nemzeti szinház könyvtára 160. Először adatott a budapesti nemzeti szinházban febr. 3.)
A kis mama, vígj. 1 felv. U. ott, 1889. (1885-ben írta. Műkedvelők szinh. 4 Először adatott a nemzeti szinházban 1887. febr. 25.)
Macskák. Történetkék. Debreczen, 1889.
Lemondás, szinmű 5 felv. Bpest, 1892. (Először adatott a nemzeti szinházban1893. márcz. 24.)
Romok. Elbeszélések. U. ott, 1893. (Szépirodalmi Könyvtár 11. Ism. Főv. lapok 137., Nemzet 241., Hét 22. sz.)
Az utolsó felvonás. Magánjelenet. U. ott, 1893. (Monologok 50.)
Írta még a következő szinműveket: Szent a béke, vígj. 1 felv. 1877. szinre került vidéken; Utközben, vígj. 1878.; Gazduram felesége, népszinmű 3 felv. 1880. (Előadatott a fővárosban 1884. szept. 10. és vidéken); A szinműirók, vígj. 3 felv. (Szabolcsi Alajossal együtt 1881. Előadatott a budapesti népszinházban ápr. 22. és a vidéken); Egy kis Éjjeli kaland, vígj. 1 felv. 1882. (előadatott); A kivándorlók, népszinmű 3 felv. (Szabolcsival együtt; előadatott); A kárhozat útján, dr. 3 felv. 1884 (elődatott); Vadházasság, szinmű 3 felv. (előadatott először 1889. júl. 10. a városligeti nyári szinkörben); Az utolsó felv. vígj. A szülei ház, vígj. egy felv. (első előadása a nemzeti szinházban 1894. jan. 26.); Az ideál, vígj. egy felv. (első előadása u. ott, 1894. jan. 26.); A férj, dráma; A galambducz, vígj.
Szerkesztette az Emléklapok-at (Debreczen, 1882.) a debreczeni országos dalárünnepély alkalmából, Szabolcsi Lajossal hat számot, a Debreczeni Képest Ujságot (1883-ban) 40 számot, a Debreczeni Hirlapot 1884-ben 49 számot, a Kenyér, a Magyar Geniusz alkalmi lapja az árvamegyei inségesek javára. Bpest, 1892. cz. képes albumot gróf Zichy Géza 25 éves írói jubileuma alkalmára cz. emlékkönyvet (Debreczen, 1891.)
Álneve s jegye: Kis Vitéz és K. V. a debreczeni lapokban.
Debreczen-Nagyváradi Értesitő 1879. 43. sz.
Ország-Világ 1886. 25. sz. arczk., 1888. 9. sz. arczk.
M. Könyvészet 1888-89., 1891. 1893.
Kiszlingstein Könyvészete.
Fővárosi Lapok 1893. arczk.
M. Irók és Művészek. Budapest, 1894. arczk. és kézir. hasonmása.
Pallas Nagy Lexikona. X. 157. l. (Latkóczy Mihály).
Schematismus Prov. SS. Salvatoris S. P. Francisci 1894. 60. l.