ferencz-rendi kolostorfőnök, családi neve Krecsó volt, szül. 1827. máj. 9. Vásárúton (Pozsonym.) szegény földmívelő szülőktől, kik néhány év mulva Gutára (Komáromm.) költöztek; a gymnasium hat osztályát Rév-Komáromban végezte. 1845. szept. 10. Szécsényben (Nógrádm.) a Ferencziek (Salvatorianus) rendébe lépett. Az ujonczév letelte után Szegeden a bölcseletet hallgatta két évig. Kolostori főnöke Győrffy Ede élesztette benne a történelem iránti kedvét, úgy hogy szorgalmasan olvasott ezen szakba vágó munkákat. 1848 nyarán a szabadkai kolostorba jutott; innét az év végén Gyöngyösre tétetett át a theologia tanulására. 1849. máj. 28. letette a rendi fogadalmakat és 1850. a hittudományi szakok III. és IV. évi tanulására Kecskemétre küldetett és ugyanezen évben miséspappá szenteltetett föl. 1851-ben Gyönyösre gymnasiumi tanárnak rendeltetett; 1853-ban Jászberényban, 1854-56. a szabadkai gymnasiumban nyert alkalmazást. A gymnasiumi saecularisáltatván, saját kérelmére Kecskemétre helyeztetett hitszónoki s hitelemzői minőségben. Még ugyanazon év tavaszán Fülekre (Nógrádm.) küldetett, honnét a vidékbeli plébániákra is eljárt segédkezni; nyár felé Szent-Ivánon lett plébánosi helyettes, hol két hónapig működött. 1858-ban Egerbe ment, hol hitszónoki minőségben két évet töltött el. 1860-ban Detkére került kaplánnak; 1861-ben Csányon lett nevelő Fejér Alajos közbirtokosnál; 1863-ban a váczi kolostorba rendeltetett házfőnöki helyettesül; 1868-ban Szolnokon kolostori főnök és lelkész lett; itt azonban megbetegedvén, orvosi javaslatra nyolcz nap mulva Szegedre ment, hol a szerzett növendékeinek az ágazati hittant adta elő. 1869-ben a váczi kolostor főnöke lett, később rendkormány tanácsos; 1889-ben Szolnokra helyeztetett, hol 1893. febr. 7. meghalt.
A tanodai Lapokba írta első czikkét (1854. és 1855-56.); a Religioban(1860. A római pápák jótékony befolyása hazánkra); a nagyszombati Egyházi Lapokba (1868-69. VII. Gergely pápa); számos czikke jelent meg a Kath. Néplapban, a Havi Szemlében (1869. Leleszi premontrei prépostság, Szeged alsóvárosi Ferenczrendi kolostor és templom); a Figyelőben (1874. 37., 38. sz. Az első váczi nyomdász, I. 1876. Elekes János); a Jász-Nagy-Kun-Szolnokban (1889. 24. sz. A szolnoki szent Ferenczrendi kolostor történelmi vázlata), az Egri Egyházmegyei Közlönyben (1872. A gyöngyösi jezsuita rendház történelme), a M. Államban (1873. A kath. egyház érdemei a közművelődés terén, 1875. Károsi Simon rendtartományi főnök életrajza, 1879. 80. sz. Egy középkori dicskoszorúzott költő; Jacoponi da Todi, 1880. 130-132. sz. A szerzetesek és a műveltség a középkorban, 1885. 206. sz. Peitler József Antal váczi püspök).
Munkái:
A pápaság érdemei a társadalmi világrend, tudomány, irodalom és hazánk körül. Vácz. 1867.
Isten mindenünk. Ima- és énekeskönyv a ker. kath. hívek és tanulók számára. Pest, 1867.
A szerzetes rendek egyetemes történelme, különös tekintettel a magyar s erdélyországi szerzetesség jelen létállapotára. Henrion, Fehr, Helyoth, Biedenfeld, Fuxhoffer, gr. Montalembert s egyéb kútfők nyomán. U. ott, 1867. Öt kötet. (Ism. Egyházi Lapok 1867-68.)
A kolostorok és elleneik a jelen korban. Heinrich J. B. után magyarítá. Vácz, 1867.
A kolostorok a történelemben. Heinrich J. B. után magyarítá. U. ott, 1867.
Kolping legény-egyletének erkölcsi és társadalmi jelentősége. Vosen K. H. után magyarítá. U. ott, 1867.
A római pápák történelme szent Pétertől korunkig. Müller, Hoffmann, Smets, Sandini, Kolh. Burio s egyéb kútfők nyomán. Szeged, Pest, 1869-71. Nyolcz kötet. (A budapesti egyetem hittudományi kara e művet 1872-ben 200 frt jutalommal tüntette ki.)
A fényüzés veszélyei. Németből szabadon és bővítve. Vácz, 1873.
A lélek napi tápja. A kereszt, szellem fölébresztése, ápolása s megszilárdítása. A szentírás, szentatyák és jámborok műveiből szerkesztve. Eger, 1872 és Vácz, 1873.
A váczi könyvnyomdászat története. A váczi első nyomdai szabadalom százados évfordulója emlékünnepére. Vácz, 1875.
Vácz város története. U. ott, 1880-88. Kilencz kötet. (25 évig dolgozott ezen munkán, melyet Peitler püspök és a város segélyezett; összesen 85 példányt tudott belőle értékesíteni. Ism. Századok 1890.)
Szent Ferencz atyánk harmadik rendjének kézikönyve. Bpest, 1883.
Szent Ferencz atyánk harmadik rendjének regulája. U. ott, 1883.
Álnevei s jegyei: Dunaparti Nándor, Vásáruti Antal és K. A. A.
Századok 1871. 68., 1872. 64. l.
Havi szemle 1869. 366., 433., 514., 561., 628. l.
Moenich-Vutkovich, M. Irók Névtára. Pozsony, 1876. 469-473. l.
Szöllősy Károly, szerzetes Rendek I. 171. l.
Petrik Könyvészete.
Karcsú, Vácz története IX. 469. l.
Kiszlingstein Könvészete.
Budapesti Hirlap 1893. 45. sz., önéletrajzi adatok és gyászjelentés.