Karay Nándor pénzügyi tanácsos neje, Nagy Lajosnak (ki 1861-ben mint a szegedi törvényszék elnöke halt el) és Fórián Mária leánya, született 1836-ban Kecskeméten; Szegeden lakott szüleinél és a leggondosabb nevelésben részesült; anyja nagy tehetségű és széles körű műveltséggel bírt; ki az irodalom iránt való szeretetét gyermekeibe is átoltotta (fia K. Lajos és leányai K. Mária, Anna és Ilona, a vidéki hirlapirodalom ismert munkásai). 1854. okt. 16. esküdött meg férjével, ki akkor pénzügyi biztos volt Szolnokon; 1864-ben Aradra, 1867. Lugosra helyeztettek át (hol férje egy évig pénzügyi tanácsos volt) 1868-ban Pécsre helyezték át férjét (hol az 1895. febr. 9. meghalt). Élete utolsó éveiben igen sokat szenvedett: egy fiának (Elek) korai halála halála és leányának (Ilona) gyászos vége, kedélyét, idegrendszerét összetörték. Eltávozott családja köréből szülőföldjére, Kecskemétre, hol 1886. aug. 19. meghalt.
Számos kisebb-nagy dolgozata jelent meg a 60-as években az aradi lapokban.
Munkája: Kalászatok a történelem és az élet mezején. Arad, 1867. (Korrajzok Karay Nagy Mária névvel.) Kéziratban: egy két kötetes és egy három kötetes regény, valamint több kisebb korrajz (fiának bírtokában.)
Petrik Könyvészete 260. l. és fiának Karay Lajosnak szives közlése.