jogi doktor, kir. tanácsos, kir. táblai biró s a m. tudom. akadémia lev. tagja, szül. 1800 körül Darnón (Veszprémm.) csekély vagyonú nemes szülőktől; a középiskolát Magyar-Óvárt végezte. 1815-ben a kegyes-tanítórendbe lépett és 1816-ban már tanszékre állíttatott. 1819-ben a szerzetből kilépett, mire bölcseleti s jogtudományi kiképeztetése végett a pesti egyetemre jött. Jogi doktorrá s ügyvéddé avattatván, 1823-tól Széchen Antal gróf nevelője volt 1836-ig; időközben 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen mint távollevők képviselője volt jelen; a magyar nyelv és a tanrendszer hiányai kérdésében sürgetve s figyelmeztetve felszólalt. Legnagyobb érdeme az a buzgóság, melyet ipartanodák létesítésére s ez irányban való üdvöz izgatásra fordított. 1832. márcz. 9. a m. tudom. akadémia levelező tagja lett. 1839-ben a helytartótanácshoz bekeblezett tanulmányi bizottság (egyszermind könyvvizsgáló hivatal) ülnökévé neveztetvén, a közoktatási rendszer átalakításában, nevezetesen az ipartanodák tervezésében, a bölcseleti s jogi tanulmányok szervezésében tevékeny részt vett és igyekezett különösen a magyar nyelven való oktatásnak minél nagyobb tért vívni ki. A pesti ipartanoda felállítása elrendeltetvén, ő reá bízták annak felszerelését és ideiglenes kormányzását; ő nyitotta meg 1846. november 1. a királyi József-ipartanodát, melyből a mai polytechnikus fejlődött. 1847-ben kir. tanácsosi czímmel az ipartanoda valóságos igazgatójává neveztetett ki s ezen hivatalát az 1848-ki eseményeket követő átalakulásig viselte. E hivatal másra ruháztatván, K. a pestmegyei cs. kir. törvényszék birája lett s ott a fenyítő osztályban elnökölt; később a kir. tábla birója lett. Meghalt 1869. aug. 29. Pesten.
Czikkeket és költeményeket írt a Hazai s Külföldi Tudósításokba; a Tudományos Gyűjtemény és Nemzeti Ujság szerkesztésében is részt vett. Budapest történetére vonatkozó adatok gyűjtésével és azoknak feldolgozásával foglalkozott; e munkához bevezetésül szolgál: Értekezés Ayuincumról (felolv. a magyar tudom. akadémia 1866. júl. 9. ülésében) és Budapest történelméből, kivonat (M. Akadémiai Értesítő 1867. 161. 1.), Budavára a hunnok idejében (M. Akad. Ért. 1868. 227., 1869. 53. 1.)
Munkái:
A pesti József-ipartanodának 1846. évi Szent-András hó 1-én ünneplett megnyitásakor ... mondott beszéd. Pest, 1846.
Árpád emléke. Értekezés. U. ott, 1868.
Kéziratban: Világtörténete I. kötet és Sismondi közgazdasági munkájának fordítása.
M. tud. társasági Névkönyv 1839. 138. l.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 583.
M. tudom. Akadémiai Almanach 1867. 284.
Századok1869. 575. l.
Jogtud. Szemle 1869. 330.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Pallas N. Lexikona X. 146. (Tóth L.) és gyászjelentés.