királyi törvényszéki biró, K. István birtokos és Boronkay Klementina fia, szül. 1824. decz. 12. Bozsokon (Veszprémm.); a gymnasiumi hat osztályt Veszprémben tanulta; a bölcseletet és jogot Győrött és a pesti egyetemen végezte; nagy hatással voltak reá Virozsil Antal, Jedlik Ányos és Horvát István előadásai; az egyetemi könyvtárnak szorgalmas olvasója volt és sok jegyzeteket írt, okmányokat másolt. 1845-ben Veszprémben joggyakornok volt Kún József alispán mellett; a második félévben Kopácsy József ítélőmester mellett mint kir. ítélőtáblai jegyző (juratus), kevés idő mulva pertárnok, azután fogalmazó (expeditor) működött 1848. márcz. 10-ig. (Közben 1846. nov. ügyvédi vizsgát tett.) Pesten léte alatt tagja volt azon baráti körnek, mely az akkori fiatal írók, mint Pákh Albert, Pálfi Albert, Petőfi Sándor, Vas Gereben és más jelesekből alakult. 1847. nov. elején a kir. táblával felment ő is Pozsonyba az országgyűlésre s alkalma volt a kerületi s országos üléseket és a főrendiház üléseit hallgatni, a vitákat és politikai fejleményeket figyelemmel kisérni. 1848. márcz. 10. atyja halála miatt haza kellett mennie özvegy édes anyjához s nővéreihez Berhidára, hol gazdálkodott és a megyénél mint tiszti ügyész szolgált. Júl. és aug. hat hétig az első nemzetőri csapatnak a Dráva melletti szolgálatainál mint hadbiró vett részt. A szabadságharcz után kis birtokán gazdálkodott. Az 1860 és 1861-ben megindult alkotmányos mozgalomban élénk részt vett és a megyei állandó törvényszékhez biróvá választatott; azonban midőn 1861. nov. 6. a megyei közgyűlés megtartása katonai erővel megakadályoztatott, az akkori összes megyei tisztikarral együtt állásáról ő is lemondott, 1865-ben ismét megyei törvényszéki biróvá neveztetett ki s az 1867. ápr. 30. tisztválasztáskor ezen állásában megválasztatott. 1871. decz. végén a veszprémi kir. törvényszékhez tanácsbiróvá kineveztetett és mint a Deák-párt híve részt vett a 60-as és 70-es években a megye politikai mozgalmaiban és vitáiban. 1881. jan. elején Pauler Tivadar igazságügyminiszter által a budapesti kir. ítélőtáblához, a felszaporodott hátralékok feldolgozása végett felhivatott, hol azon év végeig működött, mire visszatért előbbi hivatalához.
Költeménye az Életképekben (1845. A nyugalomhoz); czikkei a Politikai Ujdonságokban (1862. 52. sz. A bérrendszerről); a Vasárnapi Ujságban (1863. Jobbágyi hitlevél 1647. márcz. 13., Hunkár Antal életrajza); a Pesti Naplóban (1869. Igazságügyünk, 1870-71. A birák kinevezése kinevezése, 1873. 291. sz. A birói elmozdíthatatlanság tárgyában); a Reformban (1874. jan., 1875. ápr. Igazságügy); a Veszprémben (1884. 48. sz. Békássy Károly, 1885. 20. sz. Huszonöt év előtti reminiscentiák Veszprémmegye közgyűléséről 1860-ban, A legszebb nap költ., Pápay Miklós, A magyar nyelv, 1886. Kukoricza szedés, Harmincz év előtt, 43. s a köv. sz. Visszaemlékezések és költemények, 1887. 3., 4., 8. sat. sz. költemények, K. J. aláírással. 45. sz. Két dal a 40-es években, 1888. Somssich Pál, 1848-1888., 1889. 16. sz. A nemzetőr életből, Deák Ferenczről, költ.); a Pápai Lapokban (1884. 43., 44. sz. A régi megyeházban, 1886. 16. sz. Kossuth szónoklata, 38. sz. Szemere Bertalan, 40. sz. Gróf Eszterházy Pál, 46. sz. Az adminisztratori rendszer, 51. sz. Egy főúri delnő: Gróf Zichy Manóné, 1887. 9. sz. Egy incidens a főrendeknél, 13. sz. A pestmegyei gyűlések, 16. sz. Az első nap: 1848. márcz. 4. Kölcsey Ferencz, 1888-89. költ.)
Munkája: Myrthuslombok. Veszprém, 1845. (Költemények. Ism. Pesti Divatlap II. 24. sz., Honderű II., Irodalmi Őr 1846. 12. sz.)
Petrik Bibliogr. és önéletrajzi adatok.