rézmetsző, K. János és Makay Sára jómodú gazdálkodók fia, szül. 1770. márcz. 16. (P. Thewrewk József szerint 1771. márcz. 22.) Püspök-Ladányban (Szabolcsm.) nemes szülőktől; 11 éves korában a debreczeni ev. ref. iskolába adták szülei, hol 1787. ápr. 26. lépett a felsőbb osztályokba (subcribált) és mellékesen a rézmetszésben is gyakorolta magát. A főiskolában Csokonai Mihálylyal és Márton Józseffel szobatársak voltak és mindkettőnek holtukig hű barátja maradt. 1788-tól tíz lapból álló geometriai rajzfüzete: Figurae geometricae cz. van a főiskola könyvtárában. Margitai három éves akadémiai rektorsága után 1793-ban Pestre ment a mérnöki tudományokat hallgatni; tanárai Dugovics és Mitterpacher voltak. Lemondván a mérnöki pályáról, Bécsbe ment, hogy magát a rézmetszésben tökéletesítse; itt abban Cetter és Junker voltak mesterei. Csakhamar ismeretessé lett mint rézmetsző-művész és bécsi tanulmányai közben kecsegtető meghívásokat kapott Münchenbe s Oroszországba is; de ő tehetségét a hazai közművelődésnek akarván szentelni, 1795-ben Pesten telepedett le s 1802-ben nőül vette Takács Évát az írónőt. Pesten ama nagy nevű úttörők társaságában, kik nemzetünk újjászületését készítették elő, 43 évig munkálkodott a hazai tudományosság építésén. Ő készítette a rajzokat Dugonics algebrájához, Katona Mihály csillagászati művéhez, Lassu Törökbirodalmához, Dóczi földleírásához; ezen kívül számos hazai s külföldi térképeivel megteremtette a magyar chartographiát és magának e téren halhatatlan érdemeket szerzett. József külvárosban ősz-utczai házát (1809-től) sűrűn látogatták: Horvát István, Virág Benedek, Fáy András, Döbrentey Gábor, Vajda Péter, Kovács Pál, Bajza József, Vitkovich, Trattner és Somogyi Sándor, az esteli órákban. Az utolsó hét év alatt szüntelen Európa Atlasán dolgozott, sulyos betegségében még az abban foglalt Belgium, Orosz birodalom és Magyarország földképének egy részét készíté el. Minden vagyonát ezen Atlas elkészítésére szentelé. Meghalt 1838. ápr. 14. Pesten.
Munkái:
Magyarország és a hozzá kapcsoltatott Horvát és Tót országoknak és a Határőrző katonai vidéknek, nem különben az Erdélyi nagy fejedelemségnek közönséges táblája. Pest, 1813. Négy tábla. (Teleki László gróf pártfogása mellett adta ki; minden hasonló nagyságú s alakú dolgozatok közt a jelen század közepéig a legteljesebb és legpontosabb volt.)
Europa Magyar Atlasa, a legnagyobb politikai, geographiai és statistikai hivatalos adatok szerint ... magyar nyelven XXI. táblában legelőször kiadta és rézbe véste. (U. ott, 1830-35. Európa minden országát, a legjobb előképek után, foglalja magában; azonban neki is, mint annyi szép igyekezetű s áldozatkész hazafinak résztvétlenséggel kellett küzdenie, melynek kínjait érzékenyen rajzolja Kunoss Endre az ősz művész temetésekor tartott beszédében. Ism. Honművész 1837. 86-88. szám. Ezen atlast illetőleg Figyelmeztetést adott ki a szerző a Honművész 1836. 50. sz.)
Kis Atlas az oskolák számára. U. ott, 1838. Hat tábla.
Lipszky ezredes számára Magyarország térképeinek írásán (13 tábla) öt évig dolgozott; ő készítette Varasd, Zemplén és Somogy megyék, a Jász és Kún kerületek, a kalocsai, szombathelyi, fejérvári, váczi, esztergomi és zágrábi püspökmegyék térképét sat.
Egy hüvelknyi átmérőjű térben tisztán és olvashatóan metszé ki a Miatyánkot, Üdvözletet, Hiszekegyet és a Tizparancsolatot magyarul.
Katona, Historia Critica XLII. 583. l.
Tudom,Gyűjtemény 1834. III. 100. l. (K. Felszólalása M. Atlasáról.)
Rajzolatok 1836. II. 73. sz. 1838. 31. sz. (Életrajza Frankenburgtól és Kunoss Emlékbeszéde.)
Regélő 1838. 31. sz.
Jelenkor 1838. 31. sz.
P. Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 32. sz.
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 583.
István bácsi Naptára 1864. arczk. (Karacs Teréz.)
Századok1874. 88. l. (Rézmetszeteinek jegyzéke Nagy Ivántól.)
Petrik Bibliogr.
Fővárosi Lapok 1880. 29. sz. (Karacs Teréz.)
Dóczi Imre, A debreczeni ev. ref. főgymnasium Értesitője Debreczen, 1895. 163. l. és gyászjelentés.