szerbiai vál. püspök, nagy-prépost és apát-kanonok, született 1733-ban Nyitramegyében; 1759-ben növendéke volt a nagyszombati seminariumnak. Rappon volt (Nógrádm.) plébános, 1768-ban pedig a kis-honti kerületben mint felsőbb helyről kiküldött missionarius működött és Rimaszombatban máj. 28. szabad ég alatt beszédet mondott sz. Máté e mondása felett: Hívd a munkásokat és add meg nekik a napi bért 20. 8. A beszédet a városi lakosság békével végig hallgatta; de midőn nem sokára azután körmenetet vezetett volna oda, a felizgatott protestánsok a körmenetek szétűzték, Karabát pedig a Rima folyóba kergették. Ezen eset után Mária Terézia vizsgálatot rendelvén el, a katholikusokat templomjok és parochiájok birtokába visszahelyezte s Karabát tette oda első plébánosnak, egyszersmind 1771-ben kerületi esperesnek. 1776-ban rozsnyói kanonok lett, többször vicarius generalis, apát, nagyprépost (1796.) és 1812-ben czímzetes szerbiai püspök. Meghalt 1814. decz. 31. Rozsnyón.
Munkái:
Sermo ad dnum Franciscum Szányi episcopum Rosnaviensem dum episcopalem sedem capesseret. Dictus Rosnaviae anno 1802. die 1. Martii. Cassoviae.
Megtért embernek énekje, melyet nem régen szerzett és egy megkeseredett, de reménységgel teljes lélek képében tett fel egy nevezetlen ember. 1809. Hely n.
Kéziratban egy vaskos folió kötetet hagyott hátra (mely Gothard Alajos kraszna-horka-váraljai lakos birtokában van); ebben a lehető legsürűbben összeírta korának nevezetesebb eseményeit. Minden iránt a legmelegebben érdeklődött és gondolatait, melyekkel megjegyzéseit fűszerezi, mindenkor szépen fejezte ki, hol Cicero nyelvén, hol magyarul; még ha valakitől érdekes levelet kapott, azt is lemásolta, úgy hogy e műben a XVIII. század történetéhez igen becses adatokat találunk. Ezen kézirati könyvből Mikulik József a Rozsnyói Hiradóban (1885. 4-6. sz.) kivonatokat közölt; a könyv java részét egy 1769-71-ig folyt per leírása foglalja el, melyet a kir. ügyész a rimaszombatiak ellen egy róm. kath. körmenet háborítása miatt indított és mely a rimaszombati ev. ref. egyház teljes eltörlésével végződött. Midőn a pesti egyetemen magyar társaság alakult, mely 1792-ben a haza kitűnő férfiaihoz intézett levelekben igyekezett nemes törekvéseit általánosakká tenni s a magyar nyelv iránti rokonszenvet felkölteni, K. örömmel értesült e mozgalomról és a társaságtól szintén megkerestetvén, a vett felszólításra szép és lelkes magyar levélben válaszolt, melyet Mikulik a nevezett lapban szintén közzé tett.
Rozsnyói Egyházi Töredékek VIII. 84. l.
Uj M. Sion 1877. 680. l. (Concilia Emil.)
Brüsztle, Recensio IV. 356. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 220. l.