m. kir. honvédezredes, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1833. aug. 19. Pesten; gymnasiumi tanulmányait 1842-től is itt végezte. 1848-ban honvéd köztüzér lett, 1849-ben tizedes; 17 csatában vett részt és kétszer sebesült meg. (Tisztté fiatalsága miatt nem nevezték ki). Világos után az osztrák hadseregbe sorozták be Klagenfurtban, de fiatal kora s ismételten kiújuló sebei okozta kimerültsége miatt «behivásig» szabadságra bocsáttatott. 1850-54-ig a József-ipariskola mérnök hallgatója volt. 1854 elején szolgálattételre behívták a 37. sz. ezredhez, hol közember volt; 1859-ben hadnagy; a turbigói, magentai és solferinói csatákban részt vett. 1860-ban kilépett az osztrák hadseregből és a Garibaldi önkéntesei közé állott, a hol rövid idő mulva a Garibaldi személyét őrző dsidás testőrségben hadnagy és később főhadnagy lett. Nápoly bevétele után százados lett a többnyire felső-olaszországi főiskolai hallgatókból álló I. olasz-zuáv-zászlóaljnál; az ellenség jelenlétében 100 önkénytessel átkelt a Volturnón, fedezte zászlóaljának e folyón való átkelését és a zászlóaljjal később a hídépítést. Garibaldi hadseregének feloszlása után, a többi számfeletti magyar tiszttel Aquiban tartózkodott és a tiszteknek hadtudományi előadásokat tartott. 1862-ben a magyar legióhoz helyezték át mint vadász századost. Az 1866. hadjárat után a magyar legiót feloszlatták; ekkor lemondott olaszországi tiszti rangjáról és 1867-ben hazajött. Itthon a gróf Bethlen Olivér által szerkesztett Honvéd katonai szaklapnak főmunkatársa és segédszerkesztője lett. 1868-70-ig angol vasútépítő vállalkozóknak volt magyarországi főtitkárja. 1870-ben honvéd százados és 1871-ben a Ludovica akadémián a honvédségnek felsőbb tiszti s tisztképző tanfolyamán tanár lett. 1873-75-ben Bécsben a cs. kir. hadiiskolát kitűnő sikerrel végezte. 1877-ben őrnagygyá és József főherczeg másodsegédtisztjévé neveztetett ki; egyidejűleg azonban mint tanár is működött a törzstiszti előléptetésre igényt tartó századosokból alakított törzstiszti tanfolyamon. 1882-ben alezredessé s 1886. ezredessé léptették elő. Mint ezredes vezényelte a 23. (nagyszebeni) honvédezredet és 1887-ben mit dandárparancsnok a 82. dandárt (Pécs). 1888-ban nyugdíjaztatott és aug. leköszönt tiszti rangfokozatairól. K. mindenekelőtt szükségesnek tartotta, hogy magyar katonai folyóiratokban vettessék meg a magyar nyelvű katonai irodalom alapja; e czélból a katonai folyóiratoknak legszorgalmasabb munkatársa volt és 20 év alatt 300-nál több hadtudományi s hadtörténelmi czikke jelent meg, részben politikai napilapokban is. Irodalmi működése elismeréseül 1881. máj. 19. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Meghalt 1896. febr. 18. Pesten.
Főbb czikkei a P. Naplóban (1862. 225. sz. Genfben megindulandó Katonai Hetilap, 1867-től Katonai munkatársa volt); a Honvédben (1867. A magyar nemzeti sereg 1744-ben, Régi bajnak fontos következményei, Dreyse János Miklós, 1867-68. A magyarok hadjáratai, 1868. Magyarhon várrendszere, 1740-1866., Szerbia, Rumenia, Észrevételek a hadi költségvetéshez, 1869. Könyvism. és polemia Thaly Kálmánnal, 1872. A magyar birodalom katonai szempontból); a Hazánkban (1868. 41., 42., 44. sz. Az 1812. hadjárat); a Századunkban (1868. 3. sz. A védelmi rendszer kérdése, 7. sz. Zászló és nyelv); a Századokban (1869. II. Lajos király arczképe, Az 1744 hadjárat és hg. Batthyány Károly, 1885. I. Miksa császárnak Bécs és Székesfehérvár elfoglalására vonatkozó 1490. feljegyzései); a Fővárosi Lapokban (1872. A harmadfélszáz év előtti magyar öltözet); a Ludovica Akadémia Közlönyében (1874. A magyarországi várak a XVI. és XVII. században, a Földfelület ábrázolásának jelenlegi állása, 1875. Az új gyakorlati szabályzat II. részének rövid ismertetése, A katona élelmezése háborúban, A lőhatás befolyása a csapatok által kiképezendő harczászati alakzatok választására, Belgrád-Nis, 1876. Jena-Auerstädt, hadászat-tört. tanulmány, A háborúban követendő nemzetközi jog és szokások alapelveiről, A franczia gyalogság új harczászati szabályzata, A keleti háború és könyvism., 1877. Francziaország és a német birodalom által az 1878-ik év tavaszán hadimíveletekre alkalmazható haderők összehasonlítása, 1878. Nagy Frigyes 1757-ik évi első hadjárata, leírva és birálva I. Napoleon által, A tisztek és altisztek elméleti kiképzésénél jelenleg követett rendszer, 1879-1880. A hadművészet kifejlődése a magyar nemzetnél, A cs. és kir. tábori és hegyi tüzérség harczászati szabványai, Az ősmagyar kardok és sisakok alakjairól, Gyalogságunk új gyakorlati szabályzata, 1881. A magyar huszárok működése az 1744. csehországi hadjáratban, 1883. Krakótól Varsóig, Napoleonnak és Radetzkynek a hadgyakorlatok rendezésére vonatkozó nézetei, József nádor-egy levele az 1809-ki nemesi felkelésről, 1809. babérlevelek: Báró Barkóczy Antal, Meskó tábornok és magyar nemességi hadosztálya, 1883-84. Esztergom hadtörténelme, A lovasság gyalog harczáról, Az isaszegi csatát megelőző hadműködések, 1886. A patkók feltalálása idejéről, Görögország haderejéről 1889. Gyalogságunk kiképzése lovasság elleni harczokra, A lovassági hadosztályokhoz beosztott gyalogságnak alkalmazásáról, 1893. A kőzetek befolyása a terep katonai jellegére, 1894. A huszárság keletkezése és fejlődése a mult század végeig); a Hazánkban (XI. 1889. Az isaszegi csata); a Budapesti Hirlapban (1889. 95. sz. Isaszeg); a Pallas nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
Az Árpád-család még nem halt ki. Torino, 1862.
Magyarország hadászati védelme. Pest, 1867.
Honvéd-kézikönyv. (Oktató levelek.) U. ott, 1867. Négy rész. (I. Szolgálati szabályzat, II. Harczászat, III. Tábori utasítások, IV. Földmértan. Az V. részt: Fegyvertan, gróf Pongrácz Károly írta. Pest, 1868.)
Magyarország hadászati védelme észak vagy keletről jövő támadás ellen. U. ott, 1867. térképpel. (Ism. Honvéd 2. sz.)
Harczászat. Bpest, 1873. (Kéziratként kiadva hallgatói számára.)
A kartácslövegek harczászati alkalmazásáról. U. ott, 1873. (Németül. U. ott, 1873.)
A hadtudomány viszonya a többi tudományokhoz. U. ott, 1881. (Értekezések a mathem. tud. kör. VIII. 11. Székfoglaló.)
A nemzetköz jog szárazföldi háborúban követendő szabályainak kézikönyve. Szerkesztette az «Institut de droit international» által kiküldött bizottság. Francziából ford. U. ott, 1881. (A Ludovica Akademia Közlönyéhez melléklet.)
Emlékbeszéd Korponay János lev. tag fölött. U. ott, 1882. (Emlékbeszédek I. 1.)
Emlékbeszéd Asbóth Laj. lev. tag. felett. U. ott. 1883. (Emlékbeszédek I. 6.)
Az 1526. évi mohácsi hadjárat. U. ott. 1889. (Különnyomat a Hadtörténelmi Közleményekből.)
Szerkesztette a Katonai Közlönyt 1869. aug. 15-től 1872. márcz. 25-ig; mikor a 13. számmal megszünt.
Vasárnapi Ujság 1872. 17. sz. arczk.
Honvéd Naptár 1873. 55. l. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyvészet 1889.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1896. 49. sz.
Pallas nagy Lexikona X. (Bárczay Oszkár.)