kir. ítélőtáblai biró, előbbinek testvérbátyja, szül. 1843. decz. 5. Pétervásáron (Hevesm.); atyja a német nyelv elsajátítása végett Beszterczebányára vitte, hol 1855-56-ban az I-II. gymnasiumi osztályt végezte, mire Egerben folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg Szabó Endrével és Kormos Bélával, kik már akkor verselgettek; ezek példáján és különösen Szvorényi József bátorító nyájasságán felbuzdulva ő is kezdett verseket írni s Egri várban cz. ódája az Egri Értesítőben (1860) meg is jelent. 1861. okt. Pestre ment a gymnasium VIII. osztályába. 1863 őszén a pesti egyetem jogi karába iratkozott be. 1865. jan. 20. Keglevich Gyula gróf Gyula fia mellé ment nevelőnek Egreskátára; okt. 2-től Nagy-Rhédén Luby József családjánál, 1866. júl. 20-tól pedig Montbach Sándor gyermekeinél Sándorházán nevelősködött; de még azon év őszén Gyöngyösre költözött; azután letette a birói s államvizsgát Egerben. 1867. máj. 8. a jászárokszállási törvényszékhez msáodik aljegyzőnek választották; innen decz. Pestre ment és ügyvédi irodában dolgozott. 1868. júl. és aug. a köz- és váltóügyvédi vizsgát állotta ki, 1869. ápr. 4. gróf Szapáry Gyula hevesmegyei kormánybiztos esküdtnek nevezte ki a gyöngyösi járásban. 1869. decz. 26. az igazságügyminiszter a m. kir. curiához (a legfőbb ítélőszéknél) segédfogalmazónak, 1870. júl. 20. pedig a budapesti kir. ítélőtáblához fogalmazónak nevezte ki. Az első biróságok szervezése alkalmával 1871. decz. 20. a gyöngyösi kir. törvényszékhez birónak neveztetett ki, a hol 1876. máj. 15-ig működött és a társadalmi élt fejlesztésére sokat tett a városi közgyűlések alkalmával és mint az általa alakított műkedvelő társulatnak igazgatója. 1873-ban a choleraárvák javára hat előadást rendezett és tanított be; egy nyári színkör fölépítését a város szintén az ő gyűjtésével eszközölte. 1876. máj. 15-től Abádszalókon (Jásznagykun-szolnokm.) volt kir. járásbíró; 1878. máj. 25. Erdélybe Erzsébetvárosba helyeztetett át. 1887. decz. 7. a budapesti kir. ítélőtáblához nevezték ki rendes birónak. A kir. ítélőtáblák szétosztása után, 1891. jan. 28. a szegedi kir. ítélőtáblához neveztetett ki, a hol jelenleg is működik. A telekkönyvi vizsgálóbizottságnak 1888-tól Budapesten és 1891 óta Szegeden tagja.
Czikkei és költeményei a következő lapokban jelentek meg; Eger (1863-tól 1878-ig munkatársa). Győri Közlöny (1866. 42., 46., 48. sz. A mátrajárási palóczokról); Gyöngyös (1872-től munkatársa), Hevesvármegye (1878), Jásznagykunszolnok (1878-82), Krassói Lapok (1880-82), Szatmár (1880-83), Baja, Bajai Közlöny, Szegszárd és Vidéke, Komárom, Érsekujvár és Környéke, Gyöngyösi Lapok, Felvidéki Közlöny, Sárrét; Pesti Napló (1878. febr. 12. Magyarország boldog ország cz. politikai gúnyvers), 1880. Botor Kálmán és Szép Cziczelle), Magyarország (1880. Bódi bácsi), Üstökös (1880. Trézsi asszony), P. Hirlap (1880. Kóbi cz. költ.), 1881-ben még írt költeményeket a Kecskemét, Alkotmány sat. lapokba, azonban Robinnak (Magyarország 1881. jan. 12.) megjelent kritikája a verseléstől végkép elidegenítette s a jogirodalomra adta magát: a Honban (1880. máj. 3. birtokrendezés Erdélyben). 1881-től fogva a Jogtudományi Közlönynek (Apafi álnév alatt is), 1883-tól a Telekkönyvi Közlönynek, 1885-től a Jognak (Biró Géza név alatt is), a M. Tisztviselőnek (Justus név alatt is) állandó munkatársa.
Munkái:
Tövisek és vadvirágok. Lugos, 1880.
Törvényjavaslat a volt erdélyi úgy a volt Kraszna-Közép-Szolnok-Zaránd-megyei és kővárvidéki területeken a megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről, az irtványokról, irányosításról és tagosításról, Bpest, 1880.
Hiteltelekkönyveinkről. U. ott, 1883. (Különnyomat a Jogtud. Közlönyből. 2. kiadás. U. ott, 1882.)
Telekkönyvi reformkérdések. U. ott, 1883. (Kül. ny. a Jogt. Közlönyből.)
Az erdélyi birtokrendezési eljárásról. U. ott, 1883.
Milyen legyen a telekkönyvi reform? U. ott, 1884.
Birói függetlenség. U. ott, 1884. (Justus álnévvel. Ism. M. Ügyvédi Közlöny 36., 40. sz.)
Telekkönyvi reformok. U. ott, 1885. (M. Jogászegylet értekezések 22.)
A telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztéséről és a telekkönyvi rendeletek pótlásáról s módosításáról szóló törvényjavaslatról. U. ott, 1885. (Különny. a Telekkönyvi Közlönyből.)
A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény (1886. XXIX.) és az arra vonatkozó rendeletek és magyarázatok. I. kötet. U. ott, 1887.
Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés. I. kötet. Telekkönyv. U. ott, 1890. (2. kiadás. Szeged, 1894.) II. kötet. Birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés. A birtokrendezési eljárásra és a betétszerkesztésre vonatkozó új utasításokkal ...Bpest, 1893. (Ism. 1890: Jog, Ügyvédek Lapja, Jogi Szemle, Telekkönyvi Közlöny, M. Föld 31. sz., Birtokos, M. Pénzügy, M. KereskedőkLapja, Községi Közlöny, Budapesti Hirlap 38., P. Hirlap 25., Egyetértés 32., Nemzet 22., Fővárosi Lapok 43., Budapesti Ujság 25. sz.)
Társszerkesztője volt a Telekkönyvi Közlönynek 1885. jan. 1-től decz. 16-ig és Telekkönyv cz. 1896. máj. 1. óta szakfolyóiratot ad ki, melyben számos dolgozata van.
Kéziratban: Birtokrendezés Erdélyben, 1879.
Telekkönyvi Közlöny 1883. 16., 24., 1884., 5., 6., 24. sz.
M. Könyvészet 1886-87., 1890., 1893.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.