bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, K. József járási seborvos és Járossy Dóra fia, szül. 1857. jún. 6. Pétervásáron (Hevesm.); gymnasiumi tanulmányait Gyöngyösön, Lőcsén és Jászberényben végezte. 1879-ben bölcseleti doktorrá avatták Budapesten. 1882-ben nyert tanári oklevelet. 1883-ban Kis-Kún-Félegyházán a városi gymnasiumhoz választották tanárnak, 1885-91-ig a szabadkai és 1891-93-ig a szentesi főgymnasiumnál tanított és 1893 óta a nagykikindai állami gymnasiumnál működik.
Költeményei és czikkei a Gyöngyösben (1876-77. költ. és Vörösmarty emlékezete), a Lehel Kürtben (1876. költ.); a Képes Családi Lapokban (1881. Az őrült czigány); munkatársa volt a Békésmegyei Közlönynek, melybe vezérczikkeket és egy beszélyt (1880. doctus álnévvel) írt. Értekezései. A rokonértelmű szavakról (a Kúnfélegyházi algymnasium Értesítőjében 1884.), Párhuzam a tragikum és komikum közt (a szentesi közs. főgymn. Értesítőjében 1892.), a tragikum mint jellemző eszköz (u. ott, 1893. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1894. és M. Paedagogia 1894.); czikke a Torontáli Közlönyben (1894. Jókai Mór.)
Munkája: Nők az ókorban. Paedagogiai dissertatio. Budapest, 1879.
Szerkesztette a Félegyháza cz. lapot 1884. márcz. 15-től nov. 1-ig, melyben a név nélkül vagy y jegy alatt megjelent czikkeket mind ő írta.
Kiszlingstein Könyvészete.
Rajner Névkönyve és önéletrajzi adatok.