Kapitány Zsigmond (Egri-Dobó),
megyei árvaszéki pénztárnok, K. Lajos ev. ref. tanító (ki Dobó Istvántól az egri hőstől származott le) s Hori Borbála fia szül. 1856. október 3. Tisza-Dadán (Szabolcsm.); a hajdú-nánási ev. ref. gymnasium hat osztályát 1865-71-ig járta, a VII. és VIII. osztályokat Sárospatakon 1874-ben végezte; azután Debreczenben a ref. theologiai fakultásra iratkozott be s azt három évig hallgatta; közben egy évig nevelő volt Király-Daróczon (Szatmárm.) récsi Károly földbirtokosnál. 1878-ban Hajdú-Böszörménybe ment polgáriskolai tanítónak, 1879-ben pedig Szkúlya (Temesm.) községbe; itt öt évig működött, mialatt sok oláh és sváb fiút megmagyarosított és népdalárdát alakított. A sanyarú tanítói állásról leköszönvén, családjával 1884 őszén Temesvárra költözött és itt 1885-ben mint számvevőségi napidíjas a vármegye szolgálatába lépett; 1887-ben irnokká, 1889. árvaszéki könyvvezetővé s 1891-ben árvaszéki pénztárnokká léptették elő.
Debreczenben 1875-ben: A Debreczenben és vidékén található csigák é kagylók összegyűjtése és leírása cz. dolgozatával a 84 frtos Klobusiczky-díjat nyerte el. Temesvárott a Délmagyarországi Közlönynek lett munkatársa; ezenkívül írt az 1886-ban ideiglenesen fennállott Egyesüljünk cz. lapba. Czikkei e két lapban: 1885. Odor Samu főszámvevő 50 éves szolgálati jubilaeumára, vezérczikk, vonatkozva 1848. működésére, Széptani alaptörvények Dalberg K. után, 1886. IV. Károly császár, régi udvari szertartások, 1887. beszély, 1888. A szemekről, költői elmefuttatás, 1889. Hugliúr, genrekép, 1890-93. társadalmi s kritikai czikkek, 1894. Boka kesergője, epizód a magyar czigányzene történetéből, 1895. elbeszélés, Ruyter Adorján, a mentő szellem, történeti rajz, 1896. elb., 1897. A «magyar vallás» első hithősei, Fegyveres hithőseink; ezeken kivül több rajz és humoreszk.
Munkái:
Virágbimbók. Békés-Csaba, 1890. (Ism. Ország-Világ 4. sz.)
Isten előtt járj. Valláserkölcsi elbeszélés a serdült ifjuság számára. Temesvár, 1895.
Önéletrajzi adatok.