Jézus-társasági áldozópap, szül. 1699-ben Pozsegában (Slavonia); 16 éves korában lépett a rendbe; 1727-29-ben volt II-IV. éves theologus Nagyszombatban; 1730. Beszterczebányán a harmadik próbaévét töltötte, 1731. illyr hitszónok és hitoktató Pécsett, 1733. Zágrábban, 1734-37. Pozsegán, 1739. Eszéken, 1742-43. Péterváradon, 1744, Eszéken, 1746-47. Pécsett, 1748. Pozsegán, 1750. Varasdon, 1754-től a zágrábi püspök egyházi tanácsosa Pozsegán, hol 1777. aug. 24. meghalt.
Munkái mely illyrül és nagyobbrészt Horvátországban jelentek meg; nevezetesebbek:
Bogoljvbnost Molitvena na posthenje Prisvete Troice Jedinoga Boga, Blaxene Divice Marie, i svetih s Razlicsitimi Naucima, i istomacsenjem svetich obicsajah Cerkvenih-Sloxena, i prikazana svetomu Aloisii druxbe isuvove ispovidniku ... Nagyszombat, 1766. és Buda, 1794. (A szent háromság, szűz Mária s minden szentek tisztelete, a különféle egyházi szertartásokat illető utasításokkal és magyarázatokkal.)
Sveta Roxalia Panormítanska Divica Nakichena, i Ispivana. Bécs 1780. (Szent Rozalia dicsőitése illyr versekben.)
Kamen Pravi smutnye velike illiti pocsetak i uzrok istiniti rastavlyenya cerkve istocsne od zapadne po mlogo pocstovanomu. Eszék, 1780. (A háborgás köve vagy a keleti s nyugoti egyház szakadásának valódi oka. Halála után Mandics Antal slavoniai püspök adta ki.)
Kéziratban illyr szótárt, az illyr költészet kézikönyvét és jogi iratokat hagyott hátra.
Catalogus Societatis Jesu 1730-1773.
Catalogus Bibl. Hungariae Széchenyiano-Regnicolaris. Suppl. I. 294., II. 257., 258. l.
Schafarik, Geschichte der slav. Sprache und Literatur. Ofen, 1826. 264. l.
Stoeger, Scriptores 167. l. (tíz munkájának adja rövid latin czimét).
Petrik Bibliogr. (öt munkáját sorolja fel).
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliogr. IV. 907. (Ebben még hat munkája van felsorolva az eredeti illyr czimmel, életr. adatai azonban tévesek).