az egri főkáptalan levéltárnoka, K. András bányász és Szabó Julianna fia, szül. 1843. ápr. 29. Felső-Bányán; a gymnasiumot 1858-tól kezdve s a theologiát Egerben végezte. 1869. júl. 25. miséspappá szentelték föl. Első kápláni állomása Szíhalom volt, honnét Kis-Tályára, később Verpelétre rendeltetett szintén segédlelkésznek. 1877-ben hejő-hábai lelkész lett, mely állomását a következő évben a nyirlugosi plébániával cserélte fel. 1881-ben, hogy annálinkább a tudományoknak élhessen, lemondott javadalmáról és Egerbe költözött, hol mint karkáplán működik jelenleg is. 1886-tól kezdve az egri főkáptalan országos levéltárának, hites jegyzői czímmel, levéltárnoka. Irodalmi működése leginkább a történetírás terén nyilvánul és munkásságáért nyerte a Borsodmegye monographisa czímét. Írói tehetségének fölébresztésében és kiművelésében sokat köszönhet Ihász Gábornak, ki nyelvek tanulására ösztönözte. Szvorényi Józsefnek, ki szivesen segítette tanácsaival, végre Ipolyi Arnoldnak, ki irodalmi irányával hathatós befolyást gyakorolt szellemére. Érdemei elismeréseül Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1878-ban a műemlékek országos bizottságának kültagjává nevezte ki, a tisza-füredi régészeti-társulat pedig 1886-ban tiszteletbeli tagjai közé választotta.
Czikkei a Magyarország és Nagyvilágban (1868. Dr. Montedegói Albert Ferencz életrajza), az Idők Tanújában (1868. Mária hava), a Kath. Néplapban (1868. Víz alatt, skót legenda, A lelkész feszülete, elb., Zavala, elb., A három fogadás, karácsonyéj, elb.; Az árva gyermek, elb., 1869. Látogatás Fernezelyen Egri Lajosnál, 1870. A kiköltözött leánya, elb., Egy leány a tűzárban, Szent Borbála, a haldoklók védnöke), az Egerben (1868. Párisi világtárlat, ismertető czikksorozat, 1869-70. Szíhalmi levelek, A rémes éj, 1873. Hevesujvár főispánjai, 1876. Hevesmegye székhelyei, 1885. Paraszt és nemes vármegye, Néhány adat Bessenyőről), az Egri Naptárban (1869. A mohácsi csata, A bold. szűz lorettói háza, 1870. IX. Pius életrajza, 1871. A római egyetemes zsinatról, Egy pap ki sírjában is jót tesz, Szentírás-e minden írás? Hazánk a török alatt, Mi van a föld alatt?), az Egri Egyházm. Közlönyben (1869. Az egyházi szinekről, 1870. Szíhalom hitélete a multban és jelenben, Micsoda erényben kell tündökölniök a lelkipásztoroknak leginkább? A pap mint lelkiatya, Félhet-e a lelkipásztor, hogy kifogy a beszédanyagból, 1872. Gyertyák használata a kath. isteni tiszteletben, A kath. Mária-társulat jelentősége, 1872-78. Adalékok egyházmegyénk történetéhez, 18 czikk, 1872. A zombori főesperesség, 1885. A borsodi vagy székesegyházi főesperesség, Eszterházy Károly gróf és egri püspök egri iskolái, A schlangenmundi prépostság, jutalmazott tanulmány), az Archaeol. Közleményekben (1872. Bábolna és környéke, 1876. Böngészet az egri káptalan levéltárában, Borsod az ős-korban s újabb kőkori leletei, 1895. A Diósgyőri vár, ábrákkal), a Borsodban (1871-75. régészeti és történelmi levelek Borsod megyénkről, részletezve Koncz munkájában), a Századokban (1871. Jelentése a gr. Csáky-féle missilis levelekről, különös tekintettel a borsodi végházak történetére a XVII. században, 1874-75. 1883. Böngészet az egri káptalan levéltárában, Borsod vármegye főispánjai 1060-tól 1578-ig, 1875. Bakacs Tamás saját vallomása eredetéről, 1883. A somboly-pankotai főesperesség, 1884. Erne bán és fiai), a Miskolczban (1876. Böngészet az egri káptalan levéltárában, Borsod örömnapjai: Királyjárások Borsodban, Borsod romjainak királynéja: Diosgyőr várának fentartása ügyében, Borsod az őstörténelmi congressuson, 1878. Régészeti és történeti levelek megyénkről: Egy 1104-iki okirat taglalata 7 czikkben), a M. Koronában (1879. 3. sz. Árpádkori személynevekről, 99. és köv. sz. Barkóczy Ferencz gróf, egri püspök), az Eger és Vid. (1885. Az egri jogakadémia ifju kora, 1888. A Mátraalji síkság illustratiokkal, 1890. Az Abafiak csobánkai: Töredék Bene vára történetéből), az Adatokban (I. 1885. Az egerszalóki plébánia történeti vázlata, A beéli apátságot illető oklevél 1245-ből, Szendrői regesták a XVI-XVII. századból, A kállói egyházak és plébánosok 1328-1483 között, Városi állapotok Egerben 1697., Adatok a kisvárdai sz. László építette egyház történetéhez, A kácsi apátságra vonatkozó okmány 1291-ből, Skenderbég az árokszállási előljáróságot bizonyos tolvajok megkerítésére szorítja, Mehemet aga a Kövesdre futott árokszállásiak visszatérését sürgeti, Mamhát egri aga a mala-polomiarak behódolását sürgető levele 1670-ből, Az egri spahi elrabolt gyermek ügyében 1673-ból, Felhivás a nyelvészeti történeti adatok gyűjtése tárgyában, Tájékozás a Liber s. Johannis körül, II. 1886. A segedelelemvölgyi karthauziak Tárkány mellett, A borsodvármegyei Szemere egyháztörténeti adatai, Pótlék Torna-Szent-Miklós hitközség történetéhez, A veresmarti pálos monostorra vonatkozó néhány okirat 1400-ból, A siroki várnagynak adott utasítások 1576-ból magyar nyelven, Mi állott hajdan Egerben a török mecset helyén?, Adatok középkori egyházaink némelyikéről, A hevesmegyei nádori gyűlések a XIV. és XV. században, A régi káptalanszer vagy utcza 1688-ban, Száz évvel ezelőtt a város falain belől hány ház állott, Az egri nagy prépostok és káptalan az Árpádok korában, Tájékozódás egyházi pecséteink körül, A Perényi Gábor által elfoglalt monostorok és egyházi javak jegyzéke 1567-ből), a Turulban (1892. Az Aba származású Debrei család. 1893-94. Az egri püspökök pecsétei, 9 pecsétrajzzal, Az egri káptalan hiteles helyének családai, Fülöp váczi püspök állítólagos pecsétje 1279-től), a Történelmi Tárban (1893. Szabolcs főispánjai, Borsod alispánjai); az Egri Ujságban (1895. Karácsonyest a magyaroknál 1896. Az ősmagyar húsvéti hagyományai, Az áldomás); a Nemzetben (1895. 355. sz. Karácsonyi népszokások és babonák, 1896. ápr. 4. Húsvét a pogány magyaroknál, jún. 4. A hét egyes napjainak neve, nov. 5. Ős lakodalmi szokások, nov. 4. könyvism., karácsonyi sz. A magyar ősvallás erkölcstana), a Hevesvármegyében(1896. Némely húsvéti szokásaink régisége, A szittya vérbarátság), az Irodalomtört. Közleményekben (1896. Az ősmagyar csillagos ég).
Munkái:
Fabiola nővére. Francziából. Pest, 1870.
Egyházi beszéde, melyet a tisza-bábolnai templom megáldatásakor mondott. Eger, 1872.
A sárvári főispánság. Bpest, 1884. (Különny. a Századokból.)
Szabolcsvármegye alakulása. U. ott, 1885. (Felolv. a m. tud. akadémia 1884. febr. 11. ülésén Értekezések a tört. tud. köréből XII. 2.)
Volt-e Szerencs vármegye? U. ott, 1885. (Különny. a Századokból.)
Az egri főegyház Szent János könyve. Liber S. Johannis Apostoli et Evangelistae ante portam latinam continens seriem dignitatum, altarium, possessionum capituli ecclesiae Agriensis, renovatus et ex antiquissimo descriptus an. domini 1643. in mense augusti. Az egri főkáptalan magánlevéltárában levő eredeti nyomán közzéteszi ... Eger, 1886. (Adatok az egri egyházmegye történelméhez III.)
Az egri alapítványi női kórház és ápoló-intézet vázlatos története. A kórházi új épület felavatásának emlékeül kiadta Akantisz Jusztinnal. U. ott, 1888.
Lurdi lelki manna az az a lurdi Nagy-Boldog Asszony tiszteletével bővített imádságos és énekes könyv, a kath. hívek használatára szerkesztette egy egri főmegyei áldozópap. U. ott, 1890.
Aba Samu király. Bpest, 1891.
A magyar ősvallás többistenben hivése. Eger, 1894.
Az ezeréves Károlyiak. Bpest, 1894.
Bene vára a Mátrában. Történet-régészeti tanulmány. Eger, 1894.
Az ősmagyar vallás többisten hivése. Bpest, 1894. (Különny. a Kath. Szemléből.)
Magyar Mythologia. Eger, 1897. (Sajtó alatt.)
Váradi Regestrum. Tájékoztató bevezetéssel, magyar fordítással és bő glossákkal kisérve. U. ott, 1897. (Sajtó alá rendezve.)
Szerkesztette az Adatok az egri egyházmegye történelméhez cz. folyóiratot az egri egyházmegyei irodalmi egylet választmányának megbízásából 1885-86-ban Egerben; megjelent három füzete.
Kéziratban: Szent Imre herczeg, ifjúsági olvasmány, 1869; Hol volt a mohi csata 1241-ben, a m. történeti társulat hadügyi bizottsága előtt Muhin tartott értekezés 1878.; A karthauziak története Magyarországon, a m. tudom. akadémia által dicséretre méltatott pályamű.
Felsőbányai álnév alatt kezdett írni.
M. Könyvészet 1886-87., 1891., 1894.
Kiszlingstein Könyvészete.
Eger és Vidéke 1891. 36. sz.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 124. l. és önéletrajzi adatok.