nyug. közalapítványi uradalmi főtiszt, K. Mihály megyei levéltárnok és Hamar Johanna fia, született 1819. jún. 12. Pataházán (Győrm.); az 1848. átalakulásakor a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszméinek egyik zászlóhordozója volt szülővárosában, hol a márcziusi napokban éles satirával vegyített beszédei nagy tetszést arattak. A sokoróaljai járás megválasztotta országgyűlési képviselőnek; ott volt Debreczenben is. A szabadságharcz lezajlása után bujdosnia kellett; először Brüsselben állapodott meg; innét Rónay Jáczinttal Francziaországba, majd angolországba ment. Az alkotmányos aera közeledtével visszatért hazájába s 1861-ben ismét képviselőnek választották; később a somló-vásárhelyi közalapítványi uradalom főtisztjévé nevezték ki. 1886-ban nyugalomba vonult.
Országgyűlési beszédei az 1848-49. országgyűlési naplókban és a Közlönyben vannak; 1861. (I. Országgyűlési naplóról, Balázsy Antal választásáról, Kozma Imre választásáról).
Győri Közlöny 1886. 96. sz.