ev. ref. theologiai tanár, szül. 1786. decz. 18. Késmárkon (Szepesm.); hol atyja lelkész volt; tanulmányait Miskolczon kezdte 1799-ben; innen 1806-ban Sárospatakra ment. Mielőtt itt végzett volna, egy évre (1810) a Szepességre rándult a német nyelv kedvéért, eltökélt szándéka lévén már ekkor a külföldi német egyetemek látogatása. Visszatérve Sárospatakra, 1812-ben osztálytanító, 1815. segédtanár, ellenőr, a dogmatica helyettes tanára s 1817-ben senior lett. 1818-ban külföldre ment és egy évet a göttingai egyetemen töltött. Hazajövén, egy ideig nevelő volt Tenken Csoma Zs. házánál, mialatt 1819-ben a lelkészképesítési vizsgálatot is letette. 1820. júl. Sárospatakra az egyháztörténelem és exegesis tanárává választották. 1859-ben nyugalomba vonult. Meghalt 1861. szept. 25. Sárospatakon.
Munkái:
Közönséges keresztyén egyház történettan. Készítette kézi könyvvül Schröckh után. Sárospatak, 1848. Két kötet.
Kijelentett vallás historiája. Seiler után. U. ott, 1850. (Több kiadást ért).
Részt vett a Görög-magyar szótár (Sárospatak, 1857) szerkesztésében.
Danielik, Magyar Irók II. 129. l.
Petrik Bibliogr. III. 333., 408. l.
Sárospataki Lapok1891. 29. sz.