római katholikus plébános és országgyűlési képviselő, szül. 1858. deczember 9. Ungvárt; a gymnasiumot szülővárosában, a VII. és VIII. osztályt Szatmárt végezte; a theologiát a budapesti egyetemen élőbb mint világi pap, a két utolsó évben a központi seminariumban mint székesfehér-egyházmegyei papnövendék hallgatta. 1881. júl. 24. miséspappá szenteltetvén, mint káplán működött Török-Bálinton és Duna-Adonyban; azután Székesfejérvárt volt hitoktató, reáliskolai hittanár és székesegyházi hitszónok. 1891 óta Sóskúton (Fehérmegyében) plébános; 1896-ban a zala-szent-gróthi kerületben néppárti programmal országgyűlési képviselőnek választatott.
Czikkeket, költeményeket és egyházi beszédeket írt a Magyarország és a Nagyvilágba (1875-től költeményei s Ossian verses fordításaiból töredékek), a Kath. Hetilapba, a M. Államba (1879-82), a Budapesti Szemlébe (XXXVI. 1883. Dávid zsoltáraiból: 101., 22., 138. zsoltár az eredeti héberből); egyes zsoltárfordításai a központi egyházirodalmi iskola által kiadott Munkálatokban és a Kath. Hetilapban is megjelentek, a Papok Lapjába (1885.); a Keresztény nép Ujságának munkatársa.
Munkái:
Dávid király zsoltárkönyve az őshéber eredeti szöveg alapján a legjelesebb értelmezők és fordítások s főleg a vulgata egybevetésével magyarban versekre írta. Bpest, 1883. (Ism. M. Zsidó Szemle 1884. 2. kiadás 1884. 3. k. 1892. U. ott, Ism. M. Állam 1891. 9. sz.)
Egyházi beszéd, melyet 1884. okt. 26. a székesfehérvári sz. Ferencz-rendi templom fölszentelése alkalmával mondott. Székesfehérvár.
Magyarok hazája, Regnum Marianum. U. ott, 1887. (Ism. az egri Irod. Szemle 5. sz., Religió II. 18. sz.)
Szent István király intelmei az erkölcsök intézéséről Sz. Imre vezérhez. U. Ott, 1890.
Kempis Tamás, Krisztus követéséről négy könyv magyar versekben. Ugyanott 1890. (Ism. Kath. Szemle 328. 1., M. Állam 9. sz.)
Szerkesztette a Magyar Ifjuság Rózsafüzérét 1888. okt.-1890. decz. (I. évf. Kalocsay Alánnal, a II. évf. ezzel és Greksa Kázmérral, a III. évf. egyedül Székesfejérvárt); a Hunyadi Mátyás néplapot Huszár Károlylyal (1889-91.); Ébredjünk és Egyesüljünk cz. folyóiratot.
Álnevei s jegyei: Hermina, Ungvári, K. K., Ő.
M. Könyvészet 1883., 1891-92.
M. Sion 1893. 627. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 63. l. (Zelliger Vilmos).
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1897. 267. l. és önéletrajzi adatok.