ev. ref. főiskolai jogtanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, K. Áron és Károly Juliánna nemes szülők fia, szül. 1819. máj. 15. Borzován (Szatmárm.); a gymnasiumot Sárospatakon végezte, hol 1836-ban a felsőbb osztályokba lépett. 1841-ben vált meg az iskolától és 1842. júl. 7-ig Musalyban gyakornokoskodott Dengeleghi Károly, gróf Károlyi György uradalmi ügyésze mellett; majd Pestre ment és mint a kir. tábla helyettes jegyzője működött három törvényes szakon át Balassa Lajos mellett. 1843. márcz. 18. letette az ügyvédi, 1844-ben pedig a váltóügyvédi vizsgálatokat. 1851-ben a sárospataki főiskola jogi tanszékére hivatott meg. 1853. jún. a debreczeni ev. ref. főiskola jogtanára lett; azután öt évig szünetelt a jogakadémia és csak 1861-ben nyilt meg újra s K. lőn annak éltetőlelke. 1863. jan. 13. Lonovics József érsek ajánlatára, kivel folytonosan levelezésben állott, a magyar akadémia megválasztotta levelező taggá. A magyar protestáns autonomia vívmányaiért lángolt és a debreczeni jogakadémia létjogáért 1875-ben merész hangon szólalt fel az Evangy. Prot. Lapban. Meghalt 1882. szept. 2. Debreczenben; szept. 4. temetésén Könyves Tóth Mihály tartott fölötte egyházi beszédet, aztán Balogh Ferencz ismertette életpályáját.
Czikkeket írt a politikai lapokba (1848-49.), így a P. Hirlapba (1849. 328. Esküttszék) sat., a debreczeni Prot. Egyh. Könyvtárba (1857-1860. Rövid áttekintés a magyarországi protestáns egyház élete fölött, az erre vonatkozó törvények vezérlete szerint, Ó szövetségi fő vagy sarkpontjai); a M. Akadémiai Értesítőben (1864. A törvények tiszteletéről, székfoglaló); később is írt jogi czikkeket a szaklapokba s néhány, a jog körébe tartozó szótári czikkre észrevételeket küldött a nagy szótár számára.
Munkái:
Alapelvek a magyarhoni polgárjogban Kövy S. szerint rendszeresítve, példákkal fölvilágosítva és egy röpirati példánynyal ellátva. A joggal foglalkozók és különösen jogpályára készülőknek írta. Pest, 1846.
Néhány lap az élet jogirataiból a magyarországi főtörvényszék ítéleteinek alapján: tekintettel a jelen idő viszonyaira. U. ott, 1848., 1850. Három füzet. (Később ugyanez e czím alatt: Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye az újabb korig. Debreczen, 1862.)
Osztrák polgári jog elvei. Az újabb jogeszmék szerint rendezve s felvilágosításokkal ellátva. Pest, 1852. Két rész.
A magyarhoni polgári jog elvei. 2. újonnan átdolgozott és az újabb törvényekhez s ideigl. törvénykezési szabályokhoz alkalmazott kiadás. Debreczen, 1862-64. Tizenegy füzet.
Az osztrák büntetőjog ismerete, iskolai tanulmányul és használatra. U. ott, 1865. (Kőnyomat.)
Igazgatói elfogadó beszéd tanári beigtatás alkalmával a debreczeni ref. főiskolában. U. ott, 1867.
Kéziratban: A végrendelet, illetőleg hagyományozás természete s jogelvei 1865-66., A magyarországi prot. jogi tanintézetek kérdéséhez, előterjesztés a tiszántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése elé, A kamatkérdés ügye 1873., Az egyetemes európai jogtörténelem vázlata.
Szerkesztette a debreczeni ref. főiskola Értesítvényét 1867-re.
Pesti Napló 1882. 243. sz.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1882. 34. sz.
Némethy Károly, Emlékbeszéd Kallós Lajos felett. Debreczen, 1882.
M. Akadémiai Almanach 1884. 335. l.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.