országgyűlési képviselő, K. Gergely és Reviczky Viktoria fia, szül. 1815. szept. 3. Napkoron (Szabolcsm.); 27 éves volt, mikor Csanádmegye megválasztotta őt először országgyűlési követnek. Attól kezdve ott volt minden országgyűlésen. Nagy olvasottsága volt és a világszabadsági eszmék képezték politikai elméletét. Kiváló tagja lett volna a törvényhozásnak; azonban vérének, Wesselényihez hasonló, hevessége meddőségre kárhoztatta. Mint kitünő, tudományosan készült és lángoló lelkesültségű ifjút ismerte és szerette őt Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésekből. Egykor, mint Tiszaszabályozási biztos, az ő vendégszeretetét vette igénybe. Széchenyi mint miniszter is bizalmas volt hozzá. 1848-49-ben mint Szabolcsmegye főispánja hű embere volt Kossuth kormányának; mint főrendiházi tag az 1849. márcz. debreczeni gyűléseken is részt vett és máj 2. a függetlenségi nyilatkozat kihirdetésekor a megye gyűlésén elnökölt. Ezért aztán a szabadságharcz után elfogták, 1850. júl. 5. a hadi törvényszék vagyonának elkobzására s kötél általi halálra ítélte; Haynau azonban megkegyelmezett neki. Napkori jószágán gazdálkodott, míg az alkotmány újra ébredése őt is a tettek mezejére, a parlamentbe hívta. A függetlenségi pártnak híve maradt. Midőn a pártban a viták hevesek, sőt gyakran szenvedélyesek voltak, K. szokta a háborgókat lecsendesíteni, a haragvókat kibékíteni. Ha azonban sokáig békesség volt, de akadt fontos vitatárgy, akkor maga szokott egy-egy kis vihart csinálni. A szélsőbaloldalnak Irányi mellett az ellenpártiak szemében a parlamentnek legrokonszenvesebb tagja volt. Szeged város második kerületét képviselte az országgyűlésen. Meghalt 1879. aug. 5. Kis-Cserén (Hajdúm.)
Országgyűlési beszédei az egykorú hírlapokban és Naplókban (1861. I., II. Képviselők igazolása, Házszabályokról, Simonyi Simon és Kozma Sándor választásáról, Felirati vita, B. Bánffy Elek választásáról, Törvénykezés ideiglenes rendezéséről, Országos pénzalapok megvizsgálásáról, 1865-68. I. Trónbeszédről szóló felirati vita, Közös viszonyok iránti javaslat, II. Inség ügye, III. Az 1866. nov. 17. leirat, Sajtóügyi javaslat, 1869-72. II. Birói hatalom gyakorlása, III. Vallásszabadság, IV-VII. Költségvetés 1870-re, részl., V. Közmunka- és közlekedésügyi miniszteriumban történt állítólagos visszaélések, VII. Volt központi kormány közegeinek nyugdíja, IX. Köztörvényhatóságok rendezése. XII., XV. Költségvetés 1871-re, XVI. Királyi ügyészségek, XVII. Ipartörvényjavaslat, XXI. Szegedi királyi biztosság, XXI., XXIII., XXIV. Választói jog, XXIII. Ujvidéki főispánügye, 1871-75. II. Lónyay Menyhért gróf elleni támadás, VIII. Király 25 éves jubilaeuma, IX. Gerle és Póstelek puszták községekké alakítása, Törvényhatóságok új területi felosztása, XI., XII. Összeférhetetlenség, Választói jog, Izraelita iskola-alap, XII. Román vasúti szerződés, 1875-78. I., II. Költségvetés 1876-ra, III. Általános jövedelmi pótadó, Spanyol vámreform-pótegyezmény, Nyolczvanmilliós államkölcsön, Közigazgatási bizottság, IV. Fegyelmi eljárás módosítása, V., VI. Népiskolai hatóságok, Városi kisebb törvényhatóságok megszüntetése, VII. Némely törvényhatóságok területének szabályozása, VIII., IX. Költségvetés 1877-re, X. Választókerületek új beosztása, Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezése, XII. Királyi kuria biráskodása választási ügyekben, Helfy Ignácz mentelmi jogának megsértése, Szeszadó, XIII. Bankszabadalom, Határőrvidéki vasutak, XIV. Vám-, kereskedelmi és hajózási szerződések meghosszabbítása, Osztrák kormány lemondása, XV. Vám- és kereskedelmi szövetség Ausztriával; vámtarifa osztrák-magyar vámterületen, XVI. Közösügyi költségek hozzájárulása, 1878-1881. III. Költségvetés 1879-re, IV. Szegedi árvíz).
Munkája: Kállay Ödön beszéde. Pest, 1861. (Magyarország 122. sz. után közölve, Bezerédj László beszédével együtt.)
Ponori Thewrewk József, Hongyűlési Emlény. Pozsony, 1847. 31. l.
Magyar Hírlap 1850. 221. sz. (Haditörv. itélet).
Budapesti Közlöny 1869. 128. sz.
Hon 1869. 105. sz.
Vasárnapi Ujság 1878. 45. sz. arczk., 1879. 32. sz. (Nekr.)
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.