tanító, szül. 1810. ápr. 7. Jestrabán (Jilemnicze kerület, Csehország); fiatal korától fogva a felsőmagyarországi tótság közt élt a vágy, hogy Kollárt megismerje, vezette Magyarországba, a hol 1839-től működöt mint tanító és tót író. A 40-es években, mikor az irodalmi nyelvért folyt a küzdelem, K. védte a tótot. 1844-ben tagja volt a Tatrina tót társaságnak. 1848-ban magyarellenes izgatásaiért üldözték, mire Prágába menekült; azonban nem sokára visszatért és azután is mint tanító Német-Lipcsén (Liptóm.) működött; onnét Turócz-Szent-Mártonba költözött, hol mint a tót Maticza választmányi tagja 1883. aug. 11. meghalt.
Czikke a Verhandlungen der k. k. geol. Reichsanstalt cz. folyóiratban (1873. Ein Höhle im Berge Mnich bei Rosenberg in Ungarn). Mint költő ismertté tette nevét tót dalaival, melyek közt különösen a Nitra s mila Nitra közkedveltségű a nép közt. Kollár János munkáinak kiadásánál közreműködött (ilyen a Památka, Pest, 1845.); több munkát adott ki saját költségén, ilyenek: a Hurbán Uina-ja, Czervenák, Zrkadlo Slovenska-ja, Zello, Basne (elbeszélések) Pest, 1844. és a Nitra három évfolyama.
Munkái:
Kwjetek na hrob Jejj C. K. Wýsosti Amalie Marie Herminy, Arciknežny Rakauské .. v Pánu zesnulé dne unora 1842, žiwota pak 24 roku, Kterýž jménem Slovákův zasadil. Pest, 1842.
Wzájemnost we přikladech mezi čechy, morawany, slowáky, slezáky i lužičany. Pest, 1843. (A viszonylagosság az említett népek közt példákban.)
Citanka pre malje djetki. Buda, 1845. (Olvasókönyv gyermekek számára. 2. kiadás. U. ott, 1847.)
Citanka pre prostonárodnie školy I. Slovensky Slabikar a prva citanka. Bpest, 1876. és 1882. (Gönczy Pál elemi ábéczé és olvasókönyve tót fordításban.)
Szerkesztette a Prjatel ludu (nép barátja) cz. folyóiratot a tót gazdák és iparosok számára Budán 1845. két füzetben és 1873-ban; kevéssel halála előtt pedig a Slovenské Spevy (tót dalok) cz. gyűjteményt.
Slovenské Pochlady 1888. 37. l.
Petrik Bibliogr. II. 307., IV. 55., 72. l.