nyug. kir. törvényszéki biró, szül. 1822. okt. 16. Mernyiken (Zemplénm.), hol atyja s nagyatyja ág. ev. lelkészek voltak; első neveltetését és oktatását atyjától nyerte; már nyolcz éves korában beszélt magyarul, németül és tótul. Az 1831. nagy kolera időbeli parasztlázadáskor atyja megöletvén, özvegy anyjával és négy testvérével Iglóra (Szepesm.) anyai nagyanyjához költözött. A gymnasiumot, bölcseletet, jogot és hittant az eperjesi ág. ev. collegiumban végezte; 14 éves korában Pongrácz Ferencz szépírás- és rajztanár segédje volt. Elvégezvén a jogot, az eperjesi ker. táblánál feleskettetett jurátusnak. Özv. Pulszky Károlyné, Pulszky Ferencz édesanyja házánál, Radvánszky Károly és Lajos nevelője volt kevés ideig. Letevén Tiszolczon a papi vizsgát, bátyját Kacziány Gusztávot fölváltotta Geszten és Tisza Domokos tanítója lett, míg kiszemelt nevelője Kovács János külföldön bevégezte tanulmányait. 1846-ban Bécsbe kapott meghívást bölcseleti magán-tanárul; e mellett az ottani polytechnikumban hallgatta a felsőbb mathesist és geometriát. 1847-ben a nagyenyedi ev. ref. collegiumhoz német nyelv tanárának hivatott meg. 1848. júliustól az első magyar felelős vallás- és közoktatási ministeriumban fogalmazó volt; később a hadügyi ministeriumban foglalkozott hadnagyi rangban; honnét a honvédséghez átlépvén, a hadjáratot végig küzdötte, míg Világosnál a fegyvert letevén, orosz útlevéllel Kolozsvárra visszatért, hol a cs. kir. kerületi biztossághoz fogalmazó napidíjasnak beosztatott; később valóságos cs. kir. kerületi fogalmazó lett; majd a nagyenyedi cs. kir. járásbirósághoz neveztetett ki albirónak és 1853-ban az osztrák törvényekből a vizsgát letette s ezzel birói minősítést nyert. Nagyenyeden megtanulván a rumén nyelvet, áttétetett a gyulafehérvári cs. kir. törvényszékhez és 1854-ben a szászvárosihoz jegyzőnek. 1855-ben Aradra neveztetett ki a cs. kir. törvényszékhez titkárnak, hol mint bűnügyi biró működött. 1858-ban Békés-Gyulára neveztetett ki cs. kir. megye-törvényszéki tanácsosnak; tagja volt a b. Wenkheim Krisztina gyámhatósági bizottságának. Mellékesen tanulmányozta a kertészeti irodalmat és kertészettel is foglalkozott. Fiai neveltetése czéljából, kérelmére, visszahelyeztetett az aradi cs. kir. megyetörvényszékhez, hol 1861-ben rendelkezési állapotba helyeztetett és ez évben választatott Marosszék képviselőtestületének tagjául. Újból beosztatott az aradi, majd békés-gyulai s 1865-ben a szolnoki megyetörvényszékhez. 1867-ben a debreczeni kerületi táblához sajtóügyi vizsgáló birónak neveztetett ki. Ugyan ez évben a pesti sajtóbirósághoz helyeztetett át és a sajtóügyi osztályt vezette. A kir. törvényszékek rendezésével, 1872-ben a budai kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki, hol leginkább bűnügyekkel foglalkozott. A budai kir. törvényszék megszüntetésével 1875-ben nyugdíjaztatott. A 71-es évek elején tanulmányát az állami pénzjogra fordította s ezen irodalmi téren működik jelenleg is Budapesten.
Az 50-es évek elején több jogudományi czikket írt egy bécsi szaklapba; czikkei az Alföldben (1861. Ipar- és selyemtenyésztés körüli nézetek, Kell-e Aradon magtárüzlet?, Felhívás a közmagtárak és egy alkotmányos pénztár alakítására, 1867. apró gazdasági czikkek); kertészetgazdászati czikkei vannak a Girókuty által szerkesztett Kertész-Gazdában (1865-69.) és Lukácsy Népkertészében (1865), a Jogtudományi Hetilapban (1866. Az ingatlan zálogbirtok haszonélvezetéről, Az esküdtszékek Magyarországban, A budapesti kereskedelmi kamara emlékirata az osztrák polg. törvk. receptiója tárgyában, 1867. Az osztrák törvényszékek újjá-szervezése, Észrevételek az osztrák biróságok új szervezéséről); a Jogtudományi Közlönyben (1868. Gyakorlati észrevételek esküdtszékeink körül, 1869. Észrevételek a büntetőtörvényre és gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésről, 1875. Királyi kegyelem a bűnvádi eljárásban, Jogtörténelmi társulat, 1877. Törvénysértés lehet-e tárgynélküli?) Számos pénzügyi czikke külföldi politikai és szaklapokban.
Munkái:
Alkotmányos életadó, (Ultimatum álnév alatt.) Arad. 1861. (Politikai füzet az Ausztriával való kiegyezésről.)
A gyümölcsfa-tenyésztés rendszere. Huszty József műkertész közreműködésével szerkeszté ... U. ott, 1865.
A magyar népalkotmány vázlata felelős miniszteriummal és megyei önkormányzattal, közjogi szempontból tekintve. U. ott, 1867. (Névtelenül).
A gyümölcsfanyesés. Debreczen, 1868.
Társadalmi észjog. Bpest, 1873. 1. füzet. (A többi a kiadónak, Fekete Bernátnak csődbejutása miatt nem jelenhetett meg, kézirata is elveszett).
Tantus-Valuta. Wien. 1885. (Német röpirat, névtelenül.)
Zur Regelung des Geld-, Münz-, Bank- u. Zahlungswesens. U. ott, 1889.
Tisza – az aranyos – elkésett actiója. Aranyvalutás tanulmány. Bpest, 1890. (Tisza István, Valutánk rendezéséről cz. füzetére felelet, melyben az aranyvalutát szédelgésnek, nép- és világcsalásnak bélyegzi.)
A világvaluta 12 pontja az állami pénzjog fejlesztésére. Irta Budapesten, 1895. máj. U. ott, 1895.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1890. és önéletrajzi adatok.