hirlapíró, színmű- s regényíró, szül. 1864. decz. 2. Nagy-Károlyban, hol atyja Rosenberg Jakab jelenleg is bádogosmester. Elemi iskoláit elvégezvén, szülei Temesvárra költöztek, hol öt gymnasiumi osztályt végzett. Már mint a III. osztály tanulója arra szorúlt, hogy a leczkék adásával maga szerezze meg kenyerét. A VI. osztályt a fővárosban végezte, nagy nyomorral küzdve; a hetedik osztályt Szatmárt végezte be; majd a fővárosba tért vissza s itt érettségit tett. Harmadfél évig hallgatta a bölcseletet az egyetemen; 100 frtos ösztöndíjat nyert a zsidó ösztöndíjalapból.
1886. elején az Egyetértés szerkesztőségébe lépett be s azon év tavasza óta a Pesti Naplónál dolgozik, melynek állandó munkatársa maradt; ő vezeti az országgyűlési rovatot; az 1891-ben megalakult Élet cz. folyóiratnak egyik kiadója volt.
Czikkei a Figyelőben (XIX. 1885. Csokonai költeménye a csókról és Válasz Kanyaró Ferencznek); a M. Szemlében (1892. Egy úgynevezett naturalista iró); a Szegedi Naplónak is munkatársa volt; az Arad és Vidékében (1890. költeménye); a M. Ujságban (1895. 299. sz. Mascagni.) Több elbeszélése németül is megjelent a lipcsei Magazinban és Aus fremden Zungen cz. gyűjteményben.
Munkái:
Elzüllöttek. Budapest, 1885. (Elbeszélések. Ismert. Egyetértés 196. sz.)
Vásár. Regény. U. ott, 1887. (Ism. Pesti Napló 188. sz., Egyetértés 228. sz.)
Éva. Színmű három felv. U. ott, 1890. (először adatott a nemzeti színházban1889. okt. 25. Ism. Főv. L. 295. sz., P. Napló 296. sz.)
Harakíri s kisebb vázlatok. U. ott, 1891. (Ism. Főv. Lapok 289. sz., Nagyváradi Hirlap 252. sz., P. Napló 285. sz., Egyetértés 301. sz.)
Tantalusz. Színmű négy felv. U. ott, 1892. (Ism. Főv. Lapok 104. sz., Pesti Napló 98. sz., M. Geniusz 14. sz., Pesti Napló 98. sz., M. Geniusz 14. sz., Élet 216. 1., M. Szalon XVII. 413. 1.)
Koldusok. Elbeszélések. U. ott, 1893. (Athenaeum Olvasótára I. 12. Ism. Bud. Szemle LXXV. 475. 1., Nemzet 168. sz., Hét 21. sz., Főv. Lapok 139. sz.)
Fejér éjszakák. Regény. U. ott, 1893. (Könyves Kálmán Regénytára 6. Ism. Főv. Lapok 331. sz., P. Napló 329. sz., Kath. Szemle 1894. 296. 1.)
Por. Tárczák. U. ott, 1895. (Ism. Budapesti Szemle LXXXIV., Nemzet 305., Élet, Magyar Beniusz).
Színművei: Alfieri, színmű egy felv.; A kupéban, eredeti bohóság énekkel egy felv. (először adatott 1888. márcz. 28. a nemzeti színházban); A holló, vígj. egy felv. (először 1895. decz. 18. a nemzeti színházban, ism. Hazánk 356. sz.); A révben (Molnár Sándor álnév alatt, 1893-ban a nemzeti színházban); 1895-ben a Mab királynő cz. három felv. vígjátékát fogadta el a nemzeti színház előadásra; Megfigyelés alatt, színmű négy felvon. (először 1896. júl. 10. a n. színházban: ism. Budapesti Hirlap 189. sz.)
Szerkesztette a Magyar Szalont 1895. júliustól 1896. augusztusig (mely folyóiratnak előbb is munkatársa volt.)
Álnevei: Kappa és Antoniusz.
M. Könyvészet 1885., 1889-90., 1892-93., 1895.
Egyenlőség 1891. 26. sz.
M. Irók és Művészek, Bpest, 1894. arczk.