igazgató-tanár, szül. 1828. decz. 12. Tolnán; a szüleit három éves korában elvesztette s rokonai Bécsbe vitték, honnét csak reáliskolai s technikai tanulmányainak befejeztével 1845-ben tért vissza hazájába. Pesten megismerkedett Orlay Petrits Soma akadémiai festővel, kinek vezetése alatt kezdett a festészettel foglalkozni; 1846-ban ugyanott a Marastoni festészeti akadémiáját látogatta, honnan festészeti tanulmányainak folytatása végett Bécsbe a Waldmüller tanár vezetése alatt álló mesteriskolába ment. Az 1848. események visszahozták őt Budapestre, hol 1857-ig mint festő s rajztanár működött. Ezen idő alatt Szabóky Alajos piarista tanárral együtt a legény-egyletet szervezték; ezen egyletben egy évig díjtalanul tanította a rajzot. 1857-ben a mértani rajzból tanári vizsgát tett és ezen év őszén az akkor alapított esztergomi reáliskolához rajz- és mértan tanárrá kineveztetett és azóta ott működik. Miután ott több rajztanár nem volt, az elemi iskola IV. osztályában tanított és vasárnap délelőtt a mesterinasokat 16 évig díjtalanul tanította s 1870-ig az esztergomi érseki képző-intézetnek is rajztanára volt. Szabad ideje alatt oltárképeket, arczképeket és kisebb tájképeket festett. E téren nevezetes alkotása a Forgáchok családfájának összeállítása s ennek alapján a családi képtár létesítése, melyhez a család tagjairól 40 életnagyságú képet festett. A szőlőtermelés nemesítését is tanulmányozta, mely által borkivitelünk fokozását czélozta s e tárgyról több czikksorozatot írt az esztergomi hírlapokba. 1866-ban alapította az esztergomi ipar- és segélyegyletet, mely ma esztergomi ipar- és kereskedelmi bank nevet visel; ezen intézetnek ma is vezérigazgatója. 1879-ben Trefort Ágoston fölszólítására, ki akkor rövid ideig földmívelési s kereskedelmi miniszter is volt, alapította az esztergomi szőlőszeti s borászati egyletet, melynél, mint másodigazgató, jelenleg is működik. Közreműködött az árvaintézet alapítása, a propeller-társulat létesítése, a betegsegélyzőpénztár berendezése körül. 1870-ben a város képviselőséggel tisztelte meg. 1886-ban ő felsége a Ferencz József lovagrenddel tüntette ki.
Munkái:
A szőllőmoly (Cochylis Roserana. Leun.) és annak kártékony volta szőllő-termésünkre. Népszerű értekezés. Esztergom, 1877. (Különnyomat az esztergomi alreáliskola Értesítőjéből.)
A szőlőtetű (Phylloxera Vastatrix). Népszerű értekezés. U. ott, 1881.
Támaszok és oszlopok. U. ott, 1889. (Előbb az esztergomi iparos tanoncziskola Értesítőjében.)
Az esztergomi kereskedelmi és iparbank keletkezésének vázlatos története. U. ott, 1893.
Perger Lajos, Esztergom város és vármegye iróinak Koszorúja. Esztergom, 1887. 110. l. és önéletrajzi adatok.