a kőszegi hős, ki Dalmacziának Zeng városából származott (1490) horvát szülőktől. 1524-ben a bécsi országgyűlésen a felsőházban foglalt helyet. I. Ferdinánd többször politikai s diplomatikai küldetéssel bizta meg. Midőn Frangepán Kristóf a mohácsi ütközet után a tótországi rendeket a haza védelme iránti tanácskozásra 1526. szept. 23. Kapronczára hívta össze, e gyülekezetet megelőzőleg Ferdinand, ügyének támogatására Frangepánon kívül Jurisichot nevezte ki biztosúl, kit utóbb Tótországban helytartójának tett meg. 1529. augusztus 27. a hadi ügyek intézésével a Krajna határszélén foglalkozott; ez év végnapjaiban már Kőszegen volt, honnét Szombathelyen Zápolya hiveit megtámadta. 1530. máj. 17. I. Ferdinánd Innsbruckból Lamberg Józsefet és J. követekül Konstantinápolyba küldte fegyvernyugvás és béke eszközlése végett; okt. 17. érkezett oda; azonban a Buda ostroma hirére a szultán letartóztatta őket és decz. 22. bocsátattak szabadon. Midőn Szolimán szultán kétszázezernyi seregét 1532-ben Bécs ellen vezette, aug. 5. Ibrahim nagyvezér megszállotta Kőszeget. J., a vár kapitánya, bár alig 700 fegyveressel és csekély mennyiségű lőszerrel bírt, elhatározá a gondjaira bizott várat míg lehetséges védeni. A törökök ismételt ostromait hősiesen visszaverte s a nagyvezér felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. Aug. 28. általános ostromot intézett az ellenség. Ez már a falakat megmászni kezdette s nyolcz török lobogót tűzött ki, de hirtelen megfejthetetlen ijedtség lepte meg, hátrálni kezdett, majd rendetlen futásnak eredett. Jurisichot néhány órával később a nagyvezér magához hivatá s tisztelettel fogadván kijelentette, hogy a szultán lemond a vár további ostromáról. Csakugyan aug. 31. a török hadak elvonultak. Kőszeg meg volt mentve. Míg J. a török hadat foglalkoztatta, a király időt nyert kellően fölkészülni. Érdemeiért Jurisichot a király 1533. febr. 20. kőszegi előnévvel bárósága emelte; ezenkívül tanácsosi czímmel és kamarási ranggal tüntette ki, 1837-ben pedig Kőszeget, várostól és minden jövedelmestől adományba kapta. 1538-ban nyerte a krajnai rendiséget és ugyanakkor neveztetett ki ottani kormányzóvá. 1544. jan. 30. előtt kevéssel halhatott el. Neje: Dersffy Potentiana; gyermekei korán elhaltak. Ifj. Jurisich Miklósban, ki testvérének fia volt, 1572. körül a J. család is kihalt.
Munkája: Zwen warhafftige Sendtbrieff so her Niclas Jurischitz an Römische Königliche Majestät, aus dem belegh Günsz, vor welchem der Türk, eylff Störm verloren, geschrieben, darin allerley Hendel des Türcken begriffen. M.D.XXXIJ. (Dresda), 1532 (4rét hét számozatlan levél. A két levél kelte Kőszeg, 1532. augusztus 28. és 31. Más kiadása: Nürnberg, 1532.; más czímmel és hely n., 1532. Sendbrief ... cz.)
Levelei: Pray, Epistolae Procerum III. 22. és köv. 1.; Athenaeum 1843. II. 108. 1.; Századok 1883. 458. 1. és kéziratban: 1532. aug. 22. kelt levele Hevenesi gyűjteményében LVIII. 56. 1. a budapesti egyetemi könyvtárban.
Istvánffy, Historia R. Hung. 1685. kiadás 119. l.
Hormayr-Mednyánszky, Taschenbuch für vaterl. Geschichte 1829. 227-255. lap arczk.
Hasznos Mulatságok 1826. I. 6. sz. (Raffai).
Österreichisches Archiv (Herausg. von J. W. Rieler). Wien. 1831.
Felsőmagyarországi Minerva 1832. II. 427-441. l. (Horváth János).
Fillértár 1834. 28. sz.
Szalay László, Magyarország Története. Lipcse, 1854. IV. 125. l.
Panonia 1841. 62., 63. sz.
Századunk 1845. 20., 21. sz.
M. Sajtó 1855. 16. sz. (Paur Iván).
Vasárnapi Ujság 1858. 18. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai V. 370. l.
Divatcsarnok 1861. 8., 9. sz. (Haan Rezső).
Ország Tükre 1864. 24. sz. (Pauler Gyula).
Chernel Kálmán, Kőszeg sz. kir. város jelene és multja. Bpest, 1878. 27-48. l.
Turul V. 1887. 184. l. (J. czímere).
Szabó-Hellebrant. Régi M. Könyvtár III. 93., 94., 95. l.