orvosdoktor, egyetemi rendes tanár, az egyetemi növénykert igazgatója s a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1837. aug. 25. Nyiregyházán (Szabolcsm.); a gymnasium alsó négy osztályát ugyanott atyja vezetése alatt végezte, ki ág. ev. lelkész és a gymnasium igazgató tanára volt; ő vezette be a botanika elemeibe is. A gymnasium felső osztályait Eperjesen végezte és Hazslinszky hatása alatt vonzalma a természettudományok iránt mind jobban megszilárdult. 1858 őszén a pesti egyetemen az orvostudományok hallgatója lett és a vidéken füvészkedett. 1861-ben Gerenday József a növénytan tanára mellett tanársegéd és 1862-ben orvosdoktor lett; 1863 őszén az orvoskari tanártestülettől a Schordán-féle ösztöndíjat elnyervén, az első évet az alapítvány értelmében Bécsben töltötte, Fenzl Richard és Böhm tanár előadásait hallgatta s növény-anatomiai és physiologiai tanulmányokkal foglalkozott. Az 1864-65. tanévben Jenában Pringsheim laboratóriumában boncz-, fejlődés- és élettani tanulmányokat folytatott és itt mint tanársegéd is működött. Hazatérvén 1866-ban a pesti egyetemen a növénytannak rendkivüli, 1870-ben rendes tanára lett. A m. tudom. akadémia 1871. máj. 17. választotta levelező tagjának (1882. jan. 1. rendesnek). Az országos közegészségügyi tanács tagja; az edinburgi Royal botanical Societynek külső tagja.
Czikkei a M. Természettud. Társulat Közlönyében (1865. A Vaucheria geminata. ivarszervei s a nemzési folyamat e moszatnál, a kir. m. term. tud. társulat által a Bugát-féle alapítványból 100 frttal jutalmazott pályamunka, 1892. Treub vizsgálatai a Casuarinákról, Endlicher István emléke érdekében, XVII. Pótfüzet, A mag szerkezete és a csira keletkezése, 1894. Helyreigazító észrevételek Strassburger, Über das Verhalten des Pollens und die Befruchtungs-vörgänge bei den Gymnospermen cz. művére); az Akadémiai Értesítőben (1866. Adatok az Orthotrichum diaphanum Schrad sporáinak kifejlődéstörténetéhez, 1870. A Ceratozamia hímsejtjeinek kifejlődése és alkatáról, A Psilotum triquetrum és Ceratozamiáról, Növényboncz- és élettani tanulmány, Oedogonium-fajról, 1871. Oedogonium diplandrum és a nemzési folyamat e moszatnál, Oedogonium diplandrum termékenyített petesejtjéről, 1871. A Salvinia natans termésének kifejlődéséről, 1872. Dr. Borbás Vincze, Pestmegye florája cz. munkájának bemutatása, 1873. A Salvinia natans sporáinak kifejlődéséről, 1879. A Pilularia globulifera termésének alakulásáról); a Pringsheim Jahrbücher für wissenschaftliche Botanikjában (1870. Über den Bau und die Entwickelung des Pollens von Ceratozamia); a Botanische Zeitungban (1871. Über den Bau und die Entwickelung des Sporangiums von Psilotum triquetrum, Beitrag zur Kenntniss der Oedogonien, Über das Sporangium von Tmeripteris, Nachtrag zur Kenntniss der Oedogonien); a Botanisches Centralblattban (1880. Über die Gestaltung der Frucht bei Pilularia); a Mathem. és term. tud. Értesítőben (1882-83. Ujabb adatok a Cycadeák és Coniferák virágporának ismertetéséhez, Karyokitetikus tanulmányok, 1883-84. Új adatok a Gymnospermák hímporának ismeretéhez, A sejtmag alakulása és alkatáról); a Math. u. naturw. Berichteben (1882-83. Pollen der Cycadeen und Coniferen, 188-84. Über den Pollen der Gymnospermen, Beobachtungen über Kerneintheilung. 1895. Pollen und Befruchtungsvorgänge bei den Gymnospermen); a kir. m. természettud. társulat félszázados jubileumára kiadott Emlékkönyvben (1892. A magvak csirázásáról).
Munkái:
Ceratozamia himsejtjeinek kifejlődése és alkatáról. Pest, 1870. (Értekezések a természettud. köréből II. 6.)
Oedogonium diplandrum s a nemzési folyamat e moszatnál. U. ott, 1871. (Értek. a term. tud. köréből II. 9.)
Oedogonium diplandrum (Jur.) termékenyített petesejtjéről. U. ott, 1871. (Értek. a term. tud. köréből II. 12 Mindkét dolgozat németül is megjelent Pringsheim Jahrbücher für wissenschaftliche Botanik cz. folyóiratban.)
Über die Entwickelung der Sporangien und Sporen der Salvinia natans. Berlin. 1873.
Növénytan. U. ott, 1885 és 1889. (Autograph nyomat.)
Delectus seminum in horto botanico universitatis Budapestiensis Anno 1866-1895. Bpest,
Szinnyei Könyvészete.
Akadémiai Értesitő 1882. 146. l.
M. Könyvészet 1889.
Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.
Hőgyes Endre, Emlékkönyv. Bpest, 1896. 734. l.